A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság döntésére bízza, hogy mi legyen a következő év madara. A civil szervezet az internetes szavazás eredménye alapján indítja el a 2013-as természetvédelmi kampány kidolgozását, ahogy tette azt tavaly az egerészölyv esetében is - közölte az egyesület hétfőn az MTI-vel.

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb és egyben legismertebb bagolyfajunk. Közismertségét annak köszönheti, hogy fészkelő fajként a falvak mellett a nagyvárosokat is meghódította. Az akár több tucat példányból álló, áttelelő csapatai előszeretettel költöznek kertek, udvarok, utcai fasorok és parkok fáira. Bár állománya állandó, bizonyos jelenségek negatívan hatnak a populáció nagyságára.

A fürj sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek és száraz gyepek országszerte elterjedt madara. A hímek jellegzetes "pitypalatty-pitypalatty" hangja szervesen hozzátartozik a magyar tájhoz, bár tény, hogy a faj az ország egyes részein jelentősen megritkult vagy el is tűnt. A mezőgazdasági területekhez kötődő fürj esetében a legfontosabb kérdést az agrár élőhelyek állapota jelenti.

A gyurgyalag főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, partfalakban, telepesen fészkelő faj. Különleges táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti: partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat, valamint a méhészetek közelében működő telepek megrongálása.

Az év madara program célja olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak fontos szerepük van. Emellett olyan létező érdekütközésekre, konfliktusokra hívja fel a figyelmet, amelyeket fel kell oldani.