Az University of Pittsburgh egy speciális programjában, amely a késői életévek alatt előforduló depresszióval foglalkozik, tanulmányt készített a krónikus hátfájdalom és a depresszió összefüggéséről.

A 60 év feletti résztvevők valamennyien legalább három hónapja szenvedtek derékfájdalomtól, és a depresszió tüneteit is mutatták, például motiválatlanságot, álmatlanságot, nyugtalanságot, és szociális elszigeteltséget. Minden résztvevő alapos testi és lelki kivizsgáláson esett át, fájdalomcsillapító hatású antidepresszánsokat szedtek és tanácsadáson vettek részt. Ez utóbbiak során különböző problémamegoldó képességeket sajátíthattak el, különösen a fájdalom-kezelésre, a hangulatjavításra és az alvásproblémákra vonatkozóan.

A vizsgálatot lezáró eredmények azt mutatták, hogy a krónikus derékfájdalom gyakran jár együtt depresszióval, és ha az egyik problémát kezelik, az visszahat a másik állapotára is.

Hogyan alakul ki az ördögi kör?

A hátfájdalom - a többi krónikus fájdalomhoz hasonlóan - nemcsak önmagában gátolja az alvást, hanem a vele járó szorongás is a pihenés ellen hat. Az így állandósult kimerültség tovább erősíti az ingerültséget, a depressziót, így még nehezebb elviselni a fájdalmat és egyre nehezebb aktív életet élni. A mozgásszegénység viszont tovább fokozza a fájdalmat.

A kört tehát valahol meg kell törni, a célzott fájdalomcsökkentés lehet az első lépés. Az öngyógyszerelés azonban hatástalannak vagy akár veszélyesnek is bizonyulhat, így - ha egyáltalán szükséges - a gyógyszerek beállítását mindig szakorvosra kell bízni, aki célzottan kezeli az ortopédiai problémát - tanácsolja Dobos Márta, az Oxygen Medical ortopéd szakorvosa.

A depresszió kezelésében is hatékony a mozgás

A szakorvosi kezeléssel párhuzamosan érdemes más terápiákat is alkalmazni a depresszió és a fájdalomtól, elszigeteltségtől, kiszolgáltatottságtól való szorongás kezelésére.

A kognitív viselkedésterápia alkalmazásával olyan készségeket lehet fejleszteni, amelyek segítenek ellenőrzés alatt tartani a fájdalmat.

A relaxáció, autogén tréning, progresszív izomrelaxáció és más stresszoló technikák rendszeresen alkalmazva csökkentik a stressz-szintet és megkönnyítik a stressz kezelését, amely bizonyítottan ront a testi és lelki állapoton.

Számos kutatás bizonyította már a mozgás hangulatjavító hatását, és az is bizonyított tény, hogy az aerob mozgás ajánlott a szív és érrendszer, valamint a légző-rendszer állóképességének fenntartásához, jó hatással van a betegek közérzetére és általános fizikai állapotára, és akár a fájdalmat is enyhíti.

Nagyon fontos, hogy ha mozgásszervi problémával szeretnénk belevágni a fizikailag aktív életbe, feltétlenül konzultájunk előtte ortopéd orvossal. Így nem csak a sérüléseket és az állapot romlását kerülhetjük el, de a számunkra leghatékonyabb mozgásformát is megtalálhatjuk.