Infostart.hu
eur:
372.97
usd:
339.93
bux:
140460.39
2026. november 20. péntek Jolán

A magyar netezők többsége fizetne a jó minőségű filmekért, de nem teheti

A magyar netezők többsége nem kéri ingyen az internetről beszerezhető nagyfelbontású (HD) mozifilmeket és tévésorozatokat - derül ki abból az online felmérésből, amely alapján a netezőknek csupán kevesebb mint tíz százaléka nem adna pénzt a jó minőségért.

A lejátszó.hu szakportál adatai szerint a nagyfelbontású televíziót választók és az ehhez megfelelő tartalmakat "vadászó" internetezők 54 százaléka 500 és 1000 forint közötti összeget fizetne a HD-s filmekért, és további 34 százalék akár még 5000 forintot is adna az ilyen jó minőségű tartalmakért.

Az internetes kalózkodás visszaszorításáért harcoló lemezkiadók viszont azt hajtogatják, hogy a magyar felhasználók - ha tehetik - mindig az ingyenes, és gyakran illegális megoldásokat választják, példaként pedig olyan jogvédett tartalmakat említenek, amelyeket rövid idő alatt sokan töltenek le. A szerzői jogdíjak elmaradásából eredő károkat pedig csak úgy számolják ki, hogy felszorozzák a letöltések számát, jóllehet a netről beszerzett filmek gyakran lejátszás nélkül kerülnek a kukába.

Az internetes szokásokkal foglalkozó szakemberek szerint a magyar médiapiacon hiány van a legálisan hozzáférhető jó minőségű tartalmakból, ráadásul a kódolatlan digitális földfelszíni televíziós csatornákon is csak ritkán látni egy-egy 1080i (1920×1080 pixel) felbontású filmet. A nézők ezért vagy a külföldi műholdas adások, vagy a Blu-ray lemezek felé fordulnak, viszont a lejátszó.hu kérdéseire válaszolók 62,5 százaléka a képminőség mellett ugyanolyan fontosnak tartja a magyar szinkront is.

Ilyen minőségű filmek és tévésorozatok többségében a fájlcserélő oldalakon találhatók. Az interneten ezért külön alkotói csapatok alakultak, amelyek a nyugat-európai és az amerikai HD-adásokból fölvett tartalmakhoz igazítják a magyar adások szinkronizált hangját. Így a rosszabb képfelbontású, de jobb hanggal készült tévés változatokból és DVD-filmekből tudnak viszonylag jó minőségű HD-s tartalmat montírozni.

A HD-minőségű tartalmak lejátszására alkalmas eszközök vásárlóinak 75 százaléka ingyenes internetes oldalakról tölt le saját használatra, és ez a szokás a magyar törvények szerint még akkor sem illegális, ha jogvédett zenékről vagy filmekről van szó. A statisztikából kiderül, hogy a magyarok fizetnének a tartalmakért, ha lenne rá lehetőség. A válaszolók 12,5 százalékát nem érdekli, hogy van-e magyar szinkron, ők korlátozott számban a külföldi online áruházakat választják. Aki pedig nem a netről tölt le, azaz 11,5 százalék a még csak néhány száz filmre korlátozódó műsoros Blu-ray lemezeket választja.

Magyarországon azonban egyetlen olyan letöltőszolgáltatás sem működik, amelyen keresztül például a világ zenei repertoárjának jelentős részét kezelő nagy zenei kiadók teljes kínálatához legálisan hozzá lehetne férni. Nemcsak nincs magyar nyelvű, magyarországi szolgáltatás, de a külföldi szolgáltatásokat, élen az Apple iTunes áruházával, sem tudják a magyar fogyasztók igénybe venni - mutatott rá Herczog Edit európai parlamenti képviselő az Európai Bizottsághoz intézett beadványában, amelyben többek között azt kifogásolja, hogy a legnagyobb hazai lemezkiadó, a Hungaroton teljes, 2500-lemezes kínálata a múlt hónapban Magyarországot kivéve vált elérhetővé öt kontinensen.

A szocialista képviselő szerint tarthatatlan ez a helyzet, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjai közül mintegy 100 millió embert nem tekintenek egyenrangú fogyasztónak és internetcímük (IP-cím) alapján zárnak el a legális zeneletöltő csatornáktól. Példaként említette, hogy a kelet-európai IP-címmel rendelkező magyar zenerajongók akkor is képtelenek hozzájutni a nyugat-európai szolgáltatásokhoz, ha Európában elismert bankkártyával rendelkeznek. Ez a hátrányos megkülönböztetés pedig nemcsak a zenéknél, hanem még a legnépszerűbb videomegosztó oldalon, a Youtube-on is tapasztalható - magyarázta Herczog Edit.

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Tőzsdetörténelmi nap volt tegnap, ugyanis csütörtökön ment tőzsdére az Anthropic, akkora forrásbevonást produkálva, ami korábban soha nem volt. Ráadásul a cég rögtön az egyik legnagyobb is lett a világon a tőzsdén jegyzett vállalatok között. Közben viszont folytatódik a mesterséges intelligencia sztorik lejtmenete, amik az egész tőzsdét magukkal húzzák. Tegnap az amerikai részvénypiacon is nagy esés volt, rossz hangulat pedig átragadt ma reggel Ázsiára és Európára is. Egyelőre nincs még vége az esésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×