Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Mi a kardiotréning és az aerob kapacitás?

Sokat hallhatjuk a kardiotréning és az aerob edzés kifejezéseket, de nem árt pontosítani, valójában mit is takarnak ezek a fogalmak.

A kardiotréning kifejezést sokan sokféleképpen értelmezik, gyakran használják például a fitnesz-sportok összefoglaló neveként. Leginkább a gyaloglást, a futást, kocogást, kerékpározást, aerobikot, kardiogépeken végzett tréninget sorolják ebbe a kategóriába, bár bizonyos intenzitási szinten a labdajátékok, a vízi- és a téli sportok is ide tartoznak - magyarázza Bányai Tamás ortopéd- és sportorvos.

Más szövegkörnyezetben az aerob edzést értik alatta, bár a szív- és a vérkeringési rendszer és az állóképesség nem csak aerob, hanem anaerob úton is fejleszthető. Az edzőtermekben és fitnesz központokban leginkább szűkebb értelemben a különböző kardio-berendezéseken (futópad, ellipszisjáró, kerékpár, lépcsőző- és evezőgép) történő edzést nevezik "kardiózásnak".

Legpontosabbak azonban akkor vagyunk, ha úgy fogalmazunk, hogy kardiotréningnek nevezhető minden olyan edzésmódszer, amely a szív- és vérkeringési rendszer, valamint a légzőrendszer kapacitásának, terhelhetőségének fejlesztését szolgálja. Vagyis a felsorolt edzésmódok valóban mind ide csatolhatók, akár teremben, szobában, akár szabadban végzett mozgásformákról van szó.

Aerob kapacitás

Először érdemes tisztázni az aerob szó jelentését. Ez nem más, mint az oxigén jelenlétében történő munkavégzés, amikor a végzett tevékenység jellegéből és intenzitásából következően a szervezet az ehhez szükséges energiát a rendelkezésre álló tartalékok (szénhidrátok és zsírsavak) oxigén jelenlétében történő elégetésével biztosítja az izmok számára. Vagyis az izommunkához felhasználható tápanyag nem maga az oxigén, hiszen energiaforrásként csak energiatartalommal rendelkező vegyületek szolgálhatnak. Ilyenek lehetnek a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék. Tehát az oxigén csupán katalizátor, amely bár közvetlenül nem szolgáltat energiát, e nélküle nem jöhet létre aerob úton előállított energia.

Gondoljuk végig azt a példát, amikor ülő helyzetből felpattanva gyors tempóban futni kezdünk. Ahhoz, hogy az izmok hirtelen támadt, nagy oxigénigényét a szervezetünk biztosítani tudja, elkezdünk levegő után kapkodni, szaporábban ver a szívünk, pulzusszámunk megemelkedik. Mindez azt a célt szolgálja, hogy minél előbb minél több oxigén jusson az izmokhoz, hiszen amíg ez nem történik meg, addig azoknak anaerob (oxigénhiányos) módon kell dolgozniuk, amely kellemetlen mellékhatásokkal jár - főleg az edzetlen szervezet számára.

A mindennapos életünk során természetesen mindig aerob zónában vagyunk, hiszen ha nem így lenne, még az ülés során is levegőért kapkodnánk. Sajnos azonban a fittségünk és kardiovaszkuláris erőnlétünk szempontjából ez a zóna nem nevezhető hatásosnak, ugyanis ettől semmiféle izmunk nem fog megerősödni.

Az aerob kapacitás növelése pedig bizonyítottan jó hatással van a szív- és vérkeringési rendszer hatékony működésére, valamint az izmok anyagcseréjére.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×