Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Amiben le vannak maradva a fejlett országok

A fejlődő országok lakói sokkal nagyobb online aktivitást mutatnak, mint az érett gazdaságoké. Ázsia, Latin-Amerika lakossága nem csak aktívabb, de rendre több időt tölt az internet előtt.

A TNS Global kutatása az eddigi talán legnagyobb online kultúrát felmérő projekt. A kutatók 46 országban mintegy 50 ezer lekérdezést végeztek, így eredményeik a világ internetező közönségének 90 százalékát reprezentálják - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A Digital Life, vagyis Digitális Élet elnevezésű kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a fejlődő országok fogyasztóinak online aktivitása jócskán megelőzi egyes fejlett államok lakosaiét. A kutatás szerint Egyiptom (56 százalék) vagy Kína (54 százalék) nagyobb arányú digitális elkötelezettséget mutat, mint az olyan érett piacú államok, mint Japán (20 százalék), Dánia (25 százalék) vagy Finnország (26 százalék).

A fejlődő országok egyúttal lelkesebbek is az online tartalomszolgáltatás iránt, többet blogolnak és több tartalmat osztanak meg internetező társaikkal, mint mások. Az adatok szerint Kínában ötből négy, Brazíliában minden második internetező ír blog- és/vagy fórumbejegyzéseket, míg ugyanez csak amerikaiak harmadára igaz.

Ezen felül, míg azok aránya, akik valaha töltöttek föl fotókat közösségi oldalakra Thaiföldön eléri a 92 százalékot és Malajziában és Vietnamban is meghaladja a 80 százalékot, Japánban csak 28, de Németországban is 48 százalék.

E-mailtől a közösségi oldalakig

A TNS kutatási adatai szerint az internetezők ma már átlagosan több időt töltenek a közösségi oldalakon, mint e-mailezéssel, annak ellenére, hogy az előbbi csak az elmúlt néhány évben került be a főáramú internetes szolgáltatások közé. Az adatok szerint az olyan gyorsan fejlődő piacokon, mint Latin-Amerika, a Közel-Kelet vagy Kína, az internetezők átlagosan 5,2 órát töltenek hetente a közösségi tartalmak böngészésével, míg elektronikus levelezésüknek heti 4 órát szentelnek. A fejlett országok lakói ezzel szemben még jobban ragaszkodnak az e-mailekhez. Mintegy 5,1 órát töltenek levelek olvasásával és megválaszolásával, míg a közösségi lapokra heti átlagosan 3,8 órát szánnak.

A felmérés szerint a közösségi szolgáltatások leglelkesebb felhasználói a maláj, orosz és török internetezők. Utóbbiak heti 7,7 órát, az oroszok 8,1 órát, míg maláj társak heti teljes 9 órát töltenek el a közösségi oldalakon.

A közösségi kapcsolatok számát tekintve, a TNS szerint a malajziaiak állnak az élen. Felhasználói fiókjaikon keresztül nekik átlagosan 233 barátjuk van, de az online nyilvántartott ismeretségek számában a brazilok (231 fő) és a norvégok (217 fő) is élen járnak. A listát a dél-koreaiak (50 fő), a tanzániaiak (38 fő) és a japánok (29 fő) zárják.

Meglepő módon a kínai fogyasztók, akik egyébként a keményvonalas internetes felhasználók közé tartoznak, átlagosan csak 68 kapcsolattal rendelkeznek a közösségi oldalakon. A szakértők szerint a kevesebb kapcsolat számára olyan kultúrára utal, amely némileg másképp értelmezi kapcsolatokat, és inkább a szorosabb barátságokat tartja nyilván.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×