Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Erősítette a klímacsúcs a dánok környezettudatosságát

Bár a tavaly decemberi, Koppenhágában megtartott ENSZ klímacsúcs csalódottságra adott okot, a rendezvénynek otthont adó ország lakosai azóta csak még nagyobb aggodalommal fordulnak a jelenség felé.

A dán energia konszern, a DONG Energy és a Mandag Morgen kutatása épp ellenkező képet mutat a dánok környezettudatosságáról, mint amire sokan számíthattak a tavalyi koppenhágai klímacsúcsot követően. Mivel a decemberi ENSZ klímakonferencia nem a remélt és elvárt eredményekkel zárult, többen arra számítottak, hogy Dánia valamelyest veszít a klímaváltozás iránt mutatott érdeklődéséből. A felmérés azonban azt mutatja, a dánok komolyabban veszik a problémát, mint valaha - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A kutatás során a megkérdezetteknek különböző globális problémákat kellett rangsorolniuk azok fontossága szerint. A válaszok értékelése szerint a dánok a harmadik leginkább aggasztó ügynek tekintik az éghajlat megváltozását. Válaszaikban a problémát közvetlenül a szegénység és az éhezés mögé sorolták, egyúttal aggasztóbbnak ítélték, mint a túlnépesedést, a terrorizmust és a gazdasági válságot.

A kutatást a Mandag Morgan képviseletében kommentáló szakértő szerint az eredmények azt mutatják, hogy a globális felmelegedés kérdése a klímacsúcs sikertelensége ellenére tartósan felkeltette a dánok figyelmét. Per Meilstrup szerint elgondolkodtató, hogy a dánok fontosabb kérdésnek ítélek a felmelegedést, mint a pénzügyi krízist, az utóbbi masszív médiajelenléte ellenére. Meilstrup szerint Dánia lakossága felismerte a klímaváltozás problémájának súlyosságát, és ez egyértelmű üzenet részükről mind a vállalati szektor, mind a pénzügyi szféra felé.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×