A zápor nagy mennyiségű esőt jelent, kísérő jelenségek nélkül, a zivatar ugyanaz, de dörgéssel, villámlássál, erős széllel - röviden így lehetne megfogalmazni, mi a különbség a két meteorológiai jelenség között.

A zivatar elektromos kisüléseket, villámokat tartalmazó, zivatarfelhőből hulló intenzív csapadékforma. A záporesőt okozó felhő továbbfejlődése során alakul ki a zivatarfelhő.

A zivatarokat két csoportba oszthatjuk. A kisebb, de gyakran heves "nedves" zivatart csapadék kíséri. A száraz zivatarhoz csak légelektromos tevékenység, illetve átmeneti szélerősödés társul - ad részletesebb magyarázatot a Wikipédia.

A zápor - olvasható tovább az oldalon - adott helyen a csapadékzóna mozgása miatt - rövid ideig tartó, helyi jellegű heves eső. Tornyos gomolyfelhőből, zivatarfelhőből, vagy frontális esőrétegfelhőbe ágyazott konvektív felhőkből eshet. A zivatartól az különbözteti meg, hogy nincsen benne villámlás. Leginkább a nyári félév délutáni óráiban fordul elő.

Jönnek a szupercellák

Pénteken az ország nagy részére narancs, az Észak-Alföldön pedig piros színű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Kolláth Kornél az InfoRádiónak elmondta: a narancs azt jelenti, hogy helyenként számítani kell heves zivatarokra, amelyeket 90 kilométer per óra feletti szél és két centiméternél nagyobb átmérőjű jég kísér. A piros azt jelenti, hogy az ilyen jellegű zivatarok több helyen fordulhatnak elő.

Délkelet felől szupercella is érkezett Magyarország területére, ami a zivatar egyik fajtára - magyarázta a meteorológus, hozzátéve: a jelenség nem számít rendkívülinek, hiszen nyáron akár több mint száz szupercella is kialakulhat.

Ezek kis területet érintenek, és stabil, forgó feláramlással rendelkező zivatarfelhők, amelyeknek életideje hosszabb, mint egy szokványos zivatarfelhőé. Nem feltétlenül társul hozzá nagy erejű szél, valamint jégeső, de potenciálisan a szupercellák a legveszélyesebbek - mondta Kolláth Kornél.