A centrista Philippe Folliot egy amerikai tanulmány megállapításaival indokolta a mezőgazdaság modernizációjáról szóló törvénytervezethez benyújtott módosító indítványát, amely szerint azok a gyerekek, akik olyan iskolába járnak, amelynek közelében gyorsétkezde található, kevesebb gyümölcsöt és zöldséget esznek, sokkal több üdítőt isznak, és öt százalékkal nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak, mint más korabeli társaik.

A képviselő úgy véli, hogy indítványa illeszkedik a nemzeti élelmezési politikába, amely a valamennyi nyugati országban gondot jelentő elhízottság ellen kívánja felvenni a harcot, és amely alól már Franciaország sem jelent kivételt: a franciák 1997 és 2009 között átlagosan 3,1 kilogrammal lettek súlyosabbak.
A képviselő meggyőződése, hogy a "gyorséttermek felelőssége elsöprő az elhízottság járványának felgyorsulásában", és ezért az iskolák környezetét meg kell óvni az egészségtelen táplálkozás szimbólumának számító gyorskiszolgálói láncoktól.

Jean-Michel Cohen, a Le Figaro című napilap által megkérdezett táplálkozási szakértő egyetért abban, hogy tenni kell az elhízás problémája ellen, de a képviselő javaslatát nem tartja jó ötletnek. Véleménye szerint a Franciaországban szinte minden utcasarkon található pékségekben kínált majonézzel teli házi szendvicsek nem egészségesebbek, mint a Coca-Cola. Ugyanakkor elismeri a javaslat szimbolikus jellegét: a gyorséttermek ugyanis olyan agresszív marketinget alkalmaznak a fiatalok körében, hogy azok hamburgerfüggősége már veszélyesnek tekinthető.

A gyorséttermek a franciák táplálkozásának alig 2-3 százalékában játszanak szerepet, de a francia nutricionisták elismerik, hogy ennek ellenére jelentős kockázattal járnak a fiatalok elhízására. Véleményük azonban az, hogy nem betiltani, hanem kötelezni kellene őket az egészségesebb ételek forgalmazására, ahogy a családok és az iskolák jobb tájékoztatása az elhízás veszélyeiről is látványosabb eredményt hozna.