A legtöbb ember ma már az egész világon szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Az Egyesült Államokban évente egymilliónál több állampolgár fejezi be életét emiatt, ennek 68 százaléka koszorúér-betegség, szívinfarktus következménye.

Robert W. Yeh és munkatársai Kalifornia legnagyobb egészségbiztosítójának adatait dolgozták fel. A Kaiser Permanente hárommilliónál több amerikai egészségügyi ellátásáról gondoskodik. A munkacsoport valamennyi, 1999 és 2008 között szívinfarktus miatt kezelt betegnek a kórlapját értékelte.

Föltételezték, hogy mivel időközben a műszeres vizsgálatok, a diagnosztikus eljárások mind korszerűbbé, érzékenyebbé váltak, egy évtized alatt jelentősen több infarktust ismerhettek fel a kaliforniai kórházakban, mint a korábbi időszakban. Ezt még az is tovább valószínűsítette, hogy a koszorúér-betegség két, fontos kockázati tényezőjének, a cukorbetegségnek és az elhízásnak a gyakorisága is növekedett.

Ebben az időszakban szívinfarktus miatt 18 691 beteg került kórházba. A vizsgálati időszak első évében tényleg nőtt az infarktusos betegek száma, majd 2000-től meglepő fordulat következett. Az infarktus gyakorisága csökkenni kezdett, és a következő esztendőkben 24 százalékkal kevesebb lett a szívroham.

A betegek kezelési eredményei is ezzel párhuzamosan javultak: az infarktus utáni hónapban bekövetkező halálozás ugyancsak jelentősen csökkent. Ezt a kutatók a mind hatásosabb, korszerűbb kezelési módszereknek tulajdonították. Véleményük szerint a kevesebb szívroham pedig a szív- és érbetegségek megelőzésével foglalkozó beavatkozásoknak köszönhető.

A dohányzás megtiltása a hivatalokban, éttermekben, minden nyilvános helyen, a magas vérnyomás és a cukorbetegség korábbinál hatásosabb kezelése, az emelkedett vérkoleszterin megfelelő csökkentése, a kedvezőbb életmód terjesztése igen eredményesnek bizonyult.