A jódot Bernard Courtois fedezte fel 1811-ben. Azóta számos területen alkalmazott anyag, ha máshol nem is, a boltokban "jódozott só" néven biztosan találkozhattunk vele. Egyes sebfertőtlenítő szerek fontos alkotórésze, de antiszeptikus hatásánál fogva bizonyos nőgyógyászati fertőzések gyógyítására készült termékekben, torokfertőtlenítő készítményekben és a korpásodásra hajlamos, problémás haj kezelésére szolgáló samponokban is megtalálható.

A jódhiány szövődményeként gyakran jelentkezik a pajzsmirigy megnagyobbodása. Ennek magyarázata, hogy a jód nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a pajzsmirigy, az általa termelt két hormont előállítsa - világosít fel Balázs Csaba endokrinológus professzor.

Jód hiányában a pajzsmirigy nagyságának növelésével igyekszik biztosítani a szervezet számára szükséges hormonmennyiséget, ez az elváltozás a jódhiányos strúma. A strúma évekig fennállhat anélkül, hogy panaszokat okozna. Azonban, ha nem kezelik, csaknem minden esetben fellép a működés zavara.

A pajzsmirigy a jódot a véráramból szűri ki és raktározza el, ezért nagyon fontos, hogy a táplálékkal és ivóvízzel elegendő mennyiségben vigyük be a szervezetbe. Hazánkban a termőföld jódban szegény, így az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak.

A jódhiány nem csak a felnőttkor problémája. Az Egészségügyi Világszervezet /WHO/ 2007-es felmérése alapján világszerte kétmilliárd ember fogyaszt az ajánlottnál kevesebb jódot, harmad részük iskoláskorú gyermek. A WHO a probléma megoldására több országban külön jódhiányt leküzdő programokat indított.

A jód és a szellemi egészség

A jódhiány minden életkorban súlyos elváltozásokat okozhat a hiánybetegségben szenvedő személy mentális egészségében, mely a következő problémák megjelenését vonhatja maga után: a beszédfejlődés kései megjelenése, memóriazavarok, nehézségek a problémamegoldás és a társadalmi szabályok elfogadásának terén. Várandósok körében elvégzett kutatások igazolják, hogy a nem megfelelő jódbevitel esetén az újszülött IQ-ja 20 százalékkal volt alacsonyabb.

A jódhiány hatására a pajzsmirigy megnövekedhet, melynek következtében pajzsmirigy alulműködés alakulhat ki. A hipotireózis következménye az anyagcsere lelassulása, így változatlan kalória-bevitel mellett is túlsúly jelenik meg a betegeken. Gyakran a sikertelen fogyókúrák okai után kutatva fedezik fel a pajzsmirigy alulműködést.

Miből és mennyit?

A jód legjobb természetes forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók és a jódozott só.

Felnőttek számára a napi javasolt jódszükséglet 0,15mg. Várandósság alatt ez a mennyiség 0,18mg-ra, a szoptatás időszakában pedig 0,2 mg-ra emelkedik.

A jód az egészségesek számára valóban feltétlenül szükséges, ugyanakkor szerepe van az autoimmun pajzsmirigybetegségek kiváltásában. A jódhiányos afrikai területeken végzett jódozási programmal szerencsére csökkent a golyvások és kretének száma, ugyanakkor növekedett az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedőké.

A betegségre genetikailag fogékonyak számára a jód mind gyulladást, csökken és túlműködést is kiválthat. A pajzsmirigy göbös megbetegedéseiben (akiknek túlműködő göbük van) súlyos túlműködés alakulhat ki.

Mielőtt el kezdenék szedni, ezért feltétlen célszerű konzultálni endokrinológussal, nehogy gyulladás, esetleg túlműködés alakuljon ki