Infostart.hu
eur:
362.05
usd:
311.61
bux:
147747.91
2026. szeptember 7. hétfő Regina

A magyarok visszahoznák a halálbüntetést

Bár a halálbüntetést eltörölte Oroszországban az alkotmánybíróság, egy friss felmérés szerint az emberek jelentős többsége továbbra is elfogadható büntetésnek tartja azt különösen súlyos bűncselekmények elkövetése esetén. Több felmérésből kiderült az is, hogy a magyarok társadalom sem ellenezné a halálbüntetés visszaállítását.

Az Oroszország 42 régiójában, 1600 fő részvételével készült kutatás szerint az oroszok 79 százaléka jogos és elfogadható büntetésnek tartja a halálbüntetést, ha az elkövető kiskorú gyermekkel szemben követett el szexuális erőszakot. Ebben az esetben a válaszadóknak csak 17 százaléka ellenezné a halálos ítéletet. A megkérdezettek 5 százaléka pedig nem akart vagy nem tudott állást foglalni - számolt be az ELTE TÁTK hírlevele.

A válaszadók 65 százaléka támogatja, 27 százaléka viszont ellenzi a terroristákra kiszabható halálbüntetést. Az oroszok 61 százaléka szerint jogos lehet a drogkereskedők halálbüntetése, 60 százalék szerint pedig ugyanez áll a szándékos emberölés elkövetőire is. A két utóbbi esetben 30 százalék körül van a halálos ítélet ellenzőinek aránya.

A fenti bűnök elkövetőivel szemben 66 százalék úgy véli, nem elfogadható a halálbüntetés a korrupt tisztviselőkkel, 65 százalék szerint az árulókkal és kémekkel, 62 százalék szerint a fegyveres rablókkal szemben. Emellett több mint 50 százalék szerint tettükért sem a katonai puccsok szervezői, sem az államfő ellen merényletet tervezők élete nem oltható ki.

A magyarok visszaállítanák?

Az elmúlt években több olyan kutatás is készült, amely a magyarok halálbüntetéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Bár a fenti kutatással ellentétben a konkrét bűncselekmény típusokra nem kérdeztek rá, de a felmérések szerint a magyar társadalom egyáltalán nem zárkózik el a halálbüntetéstől.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszéke számára készült 2006-os kutatás szerint a magyar közvélemény sok esetben szigorúbban büntetné a bűnelkövetőket, mint ahogyan az állami igazságszolgáltatás ítélkezik felettük. Ez a hozzáállás tükröződik a halálbüntetéssel kapcsolatos attitűdökben is.

A felmérés szerint ugyanis a népesség hét százaléka csak háborús körülmények között, 63 százaléka azonban békeidőben is elfogadhatónak tartaná a halálbüntetést. Csak 28 százalék vélte úgy, hogy a halálos ítélet semmilyen körülmények között sem lehet helyeselhető.

Ugyanezt a mentalitást tükrözi a Publicus Intézet 2009-es felmérése is. A reprezentatív kutatás szerint ugyanis az állampolgárok 75 százaléka inkább egyetért azzal az állítással, hogy a halálbüntetés visszaállítása jelentősen visszaszorítaná a súlyos bűncselekmények számát. A megkérdezetteknek csak 19 százaléka vetette el ezt a felvetést...

Címlapról ajánljuk
Sok élelmiszerünkben van pálmaolaj – ami miatt lángolnak az őserdők

Sok élelmiszerünkben van pálmaolaj – ami miatt lángolnak az őserdők

Indonéziában hatalmas tűzvészek pusztítanak. A hatóságok szerint az ültetvénytulajdonosok gyakran gyújtanak tüzet erdőségekben és tőzeglápokban, hogy területet nyerjenek a a pálmaolaj előállításához. 72 embert már őizetbe vettek gyújtogatás miatt. A pálmaolaj a globális élelmiszerellátás „jolly jokere”, és Indonézia állítja elő belőle a legtöbbet. A részletekről Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Ma tartományi parlamenti választást tartottak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár döntöttt az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont alatti vereséget szenvedhetett. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×