Az utolsó fél évszázadban az iparilag fejlett országok lakosságának várható élettartama évtizedekkel növekedett. A sokkal tovább élő, karcsú emberek esélyeihez képest a mind gyakoribb kövérség szinte járványos terjedése viszont átlag húsz évvel megrövidíti a nagy súlytöbblettel bajlódók életkilátásait.

Sokféle műtéti technikát kidolgoztak már a nagyfokú kövérség gondjának megoldására. Az operáltak állapotának alakulását gondosan dokumentálják, és világszerte mind több adat gyűlik össze a beavatkozások eredményének értékeléséhez.

Svédországban 1987 óta figyelik a műtéti úton lefogyni kívánók testsúlyának csökkenése mellett a cukorbaj vagy a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának várt mérséklődését. Akkor indult az SOS tanulmány, amelynek résztvevőit 25 sebészeti osztályon operálták. Jelenleg 4047, ilyen műtét után rendszeresen ellenőrzött ember szerepel a nyilvántartásban.

Az elhízással foglalkozó, legnagyobb idei tudományos ülésen Lars Sjöström ismertette az SOS vizsgálat legújabb eredményeit. A súlycsökkentő műtétek után tíz évvel az operáltak halálozási aránya 29 százalékkal volt kisebb, mint azoké, akik csak a hagyományos, fogyókúrás kezelést kapták. Igaz, az utóbbiak testsúlya csak minimálisan lett kevesebb.

További kedvező változásokat is leírtak. A sebészi beavatkozást követően ritkábban jelent meg újonnan kezdődő cukorbetegség, sőt a nők csoportjában a rosszindulatú daganatok gyakorisága is csökkent. Most a svéd kutatócsoport azt taglalta, hogy az átlagosan 12,9 évi megfigyelési idő végén tapasztaltak-e különbséget az esetleges szívinfarktus bekövetkezése szempontjából az operált, illetve műtéttel nem kezelt kövérek csoportjában.

Mint kiderült, a súlycsökkentő műtét a szívinfarktus kockázatát nem mérsékelte értékelhetően. Némi kedvező hatást észleltek a magas vércukor szintű cukorbetegek között, de Sjöström professzor ezzel nem volt túlságosan elégedett. Véleménye szerint ezzel kapcsolatban további megfigyelésekre van szükség.