Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Az embereknek csak a fele tudja, hol is van a szíve

Az emberei test anatómiája a legtöbb ember számára továbbra is rejtély, egy kutatásban a megkérdezetteknek csak a fele tudta megmutatni, hol helyezkedik el a szíve.

Annak ellenére, hogy az internet segítségével bármilyen információhoz sokkal könnyebb hozzáférni, az emberek nagy része nem tudja, főbb szervei hol találhatók a testében - olvasható a brit BMC Family Practice című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányban.

A vizsgált embereknek a harmada tudta megmutatni, hol a tüdeje, és a 772 megkérdezettnek átlagosan csak a fele válaszolt helyesen a feltett kérdésekre. Ez akkor is így volt, ha olyan szervet kellett "helyére tenniük", amellyel egyébként egészségügyi problémájuk volt.

A londoni King's College kutatói a brit főváros több kórházának betegeit és másokat kérdeztek meg a kutatás során.

Legutóbb 1970-ben végeztek hasonló felmérést, de a mostani eredmények nem jobbak, mint a negyven évvel ezelőttiek.

"Azt gondoltuk, az azóta eltelt időszakban a javuló oktatás az orvosi és egészségügyi témákra a korábbinál nagyobb figyelmet fordító médiával és az internethez való hozzáféréssel karöltve növeli a betegek anatómiai ismereteit" - mondta el John Weinmann kutatásvezető. - "De az derült ki, az eltelt időszakban nem javult a helyzet."

Az embereknek egy férfi és egy női test rajzát mutatták, amelyen a szervek eltérően voltak ábrázolva, és mindig csak az egyik rajzon voltak a megfelelő helyükön. Néhány ábra könnyű volt, a belek helyét a megkérdezettek 85,9, a hólyagét a 80,7 százaléka eltalálta. A nők ügyesebbnek mutatkoztak a női test részeinek felismerésénél.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×