Az elmúlt 180 évben bevált, biztos - és romantikus - kiút mindenki számára a francia idegenlégió, aki le szeretne számolni a múlttal. Aki látta Gary Cooperrel a "Beau Geste"-et, Gene Hackmannel a Menni vagy meghalni-t vagy a Folytassa az idegenlégióban című örökzöld angol vígjátékot, vagy olvasta Rejtó Jenő könyveit, az tudja, miről van szó.

Amióta 1831-ben Lajos Fülöp megalakította az elit egységet, hogy megerősítse a katonai jelenlétet a frissen meghódított Algériában, méghozzá kimondottan külföldi önkéntesek számára, a világ minden sarkából szolgáltak már férfiak - nőket ugyanis nem vesznek fel - az idegenlégióban.

A jelentkezőknek nem igen tettek fel kérdéseket, ezért is lett ez a világ söpredékének és azoknak a romantikus férfiaknak a menedéke, akik a végzetes szerelem elől menekültek - legalábbis Hollywood szerint.

A valóság azonban egy kissé más. "Nem veszünk fel többé a sorainkba kemény bűnözőket, gyilkosokat és szexuális erőszaktevőket" - állítja Samir Benykrelef százados. A jelentkezőket ma már nem csupán alaposan kikérdezik, hanem az Interpolon keresztül le is ellenőrzik.

A romantika azonban megmaradt: ma is mindenki új nevet kap, ha belép az idegenlégióba - igaz, csak azért, mert így tisztességes, hiszen sok jelentkező van, aki ragaszkodik a múltjával való teljes leszámoláshoz. Egy évvel a csatlakozás után azonban bárki ismét felveheti levetett identitását.

Egy jó hír: a bor

De vajon mit ad tagjainak az idegenlégió? Hát, főleg verejtéket. Mielőtt megkapnák a híres fehér kepit, kőkemény kiképzésen esnek át, amely magában foglalja a bunyót és a rugdosást is. Ráadásul mindenkinek franciául kell beszélnie - akkor is, ha nem tud. Még káromkodni is franciául kell - káromkodásra pedig bőven van ok.

Az új légiósok havi 300 ezer forintnak megfelelő zsoldot kapnak, valamint egy csillogóra pucolt, vadonatúj puskát, amelyet soha nem hagyhatnak a csatatéren. Még mindig szabály, hogy meg sem adhatják magukat; a légiósnak halálig harcolnia kell.

A jó hír viszont, hogy bort ihatnak, sőt, a légiónak saját szőlészete van Provance-ban. Három éves szolgálat után pedig a légiós kérheti a francia állampolgárságot - bár ennek van gyorsabb, igaz, fájdalmasabb módja is: aki megsebesül a fronton, azonnal folyamodhat ezért, mint "francia a kiontott vér szerint".

Nyamvadt PlayStation-generáció

A légióban mintegy 140 nemzet fia szolgál - az ország szerinti megoszlás azonban változó: általában a gazdasági és szociális válsággal küzdő államokból jelentkeznek többen. Míg érdekes módon korábban a németek voltak legtöbben, ma a kelet-európaiak és a latin-amerikaiak jelentkeznek előszeretettel.

A jelentkezők azonban egyre satnyábbak és férfiatlanabbak. "Az újakat PlayStation-generációnak hívjuk, olyan nyamvadtak. Mostanában a tartásdíj elől menekülő ex-férjek vannak többségben - és mindegyiknek egyetemi végzettsége van" - árulta el Buys Francois tizedes, aki dél-afrikai, és 11 éve csatlakozott az idegenlégióhoz.