Infostart.hu
eur:
367.82
usd:
317.45
bux:
146772.66
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka

"A paranoia korát éljük"

A 21. században egyre többen válnak paranoiássá - véli egy neves brit szakember, aki ezt elsősorban az urbanizáció rohamos terjedésének számlájára írja.

A paranoia jóval elterjedtebb, mint ahogy azt gondolnánk - véli Daniel Freeman, aki szerint Nagy-Britanniában minden negyedik ember veszélyben és fenyegetve érzi magát.

"Manapság már nem merjük kiengedni a gyerekeinket játszani, gyanakvóak vagyunk az idegenekkel szemben, és mindenhol biztonsági kamerák vesznek minket körül" - állítja a londoni King's College pszichiátriai intézetének professzora, aki tíz éve kutatja a paranoiát.

A szakértő szerint a 21. században a paranoia korát éljük, és ez elsősorban annak a következménye, hogy drasztikusan növekszik a városlakók száma. Amíg 1800-ban a lakosság csak 5 százaléka élt városokban, addig becslések szerint 2030-ra ez az arány már 65 százalék lesz.

A paranoiás esetek száma a városokban kétszer magasabb, mint vidéken - mondja a szakember, aki ezt azzal magyarázza, hogy a szociális kötődések a városokban lazábbak, mint a kisebb, falusi közösségekben, ahol viszonylag stabil támogatói hálózatok léteznek.

A városi lét egyik hátulütője a társadalmi elszigetelődés, ami nagyban hozzájárul a paranoiás gondolatok kialakulásához - mutat rá a professzor, aki hozzáteszi: az anyagiak egyenlőtlen elosztása is hozzájárul a betegség terjedéséhez, mert az csökkenti az emberek közötti bizalmat.

Freeman professzor, akinek a témával kapcsolatos könyve a napokban jelenik meg Nagy-Britanniában, a médiát is kritizálja, amely szerinte felerősíti a félelmeket, és a "véres" híreket helyezi előtérbe.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Váratlanul nagyot fordított a forint, újabb intervenció történhetett Japánban

Váratlanul nagyot fordított a forint, újabb intervenció történhetett Japánban

A Tisza-kormány hivatalba lépése óta nem látott szintre gyengült a forint, szerda reggel már 368,5 közelében járt az euró jegyzése, de a délelőtti órákban a lélektani 370-es, majd 371-es határt is átlépte. Bár azóta némileg sikerült stabilizálnia magát, a magyar devizára az erősödő dollár, az emelkedő amerikai hozamok és a közel-keleti feszültségek miatt dráguló olaj is nyomást gyakorol, a jen esetleges hirtelen erősödése pedig a carry trade pozíciók leépítésén keresztül további kockázatot jelenthet. Ez utóbbi kockázat délután materializálódott is, a dollár-jen jegyzés ugyanis hirtelen közel 1 százalékot csökkent. A háttérben feltehetően a japán hatóságok újbóli devizapiaci beavatkozása állhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×