Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor

"A paranoia korát éljük"

A 21. században egyre többen válnak paranoiássá - véli egy neves brit szakember, aki ezt elsősorban az urbanizáció rohamos terjedésének számlájára írja.

A paranoia jóval elterjedtebb, mint ahogy azt gondolnánk - véli Daniel Freeman, aki szerint Nagy-Britanniában minden negyedik ember veszélyben és fenyegetve érzi magát.

"Manapság már nem merjük kiengedni a gyerekeinket játszani, gyanakvóak vagyunk az idegenekkel szemben, és mindenhol biztonsági kamerák vesznek minket körül" - állítja a londoni King's College pszichiátriai intézetének professzora, aki tíz éve kutatja a paranoiát.

A szakértő szerint a 21. században a paranoia korát éljük, és ez elsősorban annak a következménye, hogy drasztikusan növekszik a városlakók száma. Amíg 1800-ban a lakosság csak 5 százaléka élt városokban, addig becslések szerint 2030-ra ez az arány már 65 százalék lesz.

A paranoiás esetek száma a városokban kétszer magasabb, mint vidéken - mondja a szakember, aki ezt azzal magyarázza, hogy a szociális kötődések a városokban lazábbak, mint a kisebb, falusi közösségekben, ahol viszonylag stabil támogatói hálózatok léteznek.

A városi lét egyik hátulütője a társadalmi elszigetelődés, ami nagyban hozzájárul a paranoiás gondolatok kialakulásához - mutat rá a professzor, aki hozzáteszi: az anyagiak egyenlőtlen elosztása is hozzájárul a betegség terjedéséhez, mert az csökkenti az emberek közötti bizalmat.

Freeman professzor, akinek a témával kapcsolatos könyve a napokban jelenik meg Nagy-Britanniában, a médiát is kritizálja, amely szerinte felerősíti a félelmeket, és a "véres" híreket helyezi előtérbe.

Címlapról ajánljuk
A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A lengyel rendőrség megerősítette, hogy a krakkói lövöldöző szüleit és testvérét találták holtan az elkövető otthonában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

A politikai kapcsolatok révén megerősödött vállalatok sorsáról nem lehet egységesen dönteni. A korábbi jogsértések feltárása, a közvagyon visszaszerzése és a működő gazdasági kapacitások megőrzése nem feltétlenül egymást kizáró célok, de azt látni kell, hogy a NER-es cégvagyon jelentős része nem visszaszerezhető, mert egyszerűen elolvad. A kérdés az, hogy mi legyen a többivel, és annak kezelésében milyen társadalmi célokat preferáljon a kormány: a vagyon visszaszerzését, vagy a cégek további működését? Fontos társadalmi érdek, hogy a vagyon, speciális eszköztár, tudás, tapasztalat egyben maradjon. Ez olyan, mint a fa, nem lehet 10 éveset ültetni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×