1908. június 30-án éles hang kíséretében hatalmas tűzgömb jelent meg Szibériában, a Tunguszka és a Léna folyó között. A fényt még Londonban is látták.

Azóta sem tudják pontosan, hogy mi történt, de néhány, nem éppen hagyományos gondolkodásról ismert orosz tudós a héten összeült Moszkvában, hogy megoldja a 20. század egyik legnagyobb tudományos rejtélyét.

"Az elmúlt száz év alatt összegyűjtött bizonyítékok megdöntik azt a teóriát, amely szerint meteorit vagy üstökös csapódott volna be. Minél előbb megértjük, mi történt, annál jobb" - hangsúlyozta egyikük, Borisz Rogyionov fizikus a mintegy harminc tudós részvételével rendezett konferencián.

Rogyinov szerint, ha meteorit csapódott volna be a Tunguszkánál, nem kellene még mindig törniük a fejüket a megoldáson - az már régen meglenne.

A legelterjedtebb elmélet szerint ugyanis a robbanást - amely több százszor nagyobb hatóerejű volt a hirosimai atombombáénál - vagy egy meteorit becsapódása, vagy pedig annak a felrobbanása okozta a Föld felszínének közelében.

Néhány orosz tudós azonban - akik közül jó néhányan jártak is a Moszkvától 4000 kilométerre, keletre lévő helyszínen - ezt vitatja. Szerintük kizárja a meteoritelméletet az a tény, hogy nem találtak maradványokat, és nincsen kráter sem.

Egy tavaly rendezett Tunguszka-konferencia majdnem botrányba fulladt, annyira elmérgesedett a vita a "meteoritosok" és az "alternatívok" között - utóbbiak ezért rendezték meg most saját találkozójukat a moszkvai Régi Arbat egyik múzeumában, és valóban szokatlan magyarázatokkal álltak elő.

Vakmerő elméletek

Rogyinov például, azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a robbanást Nikola Tesla (1856-1943) szerb származású amerikai fizikus okozta, aki egy földalatti vulkánt robbantott Szibériában - a New York környéki laboratóriumából azáltal, hogy "befogta" a légköri elektromosságot.

Mások szerint "sima", ámbár különösen erős villám okozta a pusztítást, de van olyan elmélet is, amely szerint a yin és a yang univerzális energiamezőinek kölcsönhatása volt a ludas.

Nem a moszkvai egyébként az egyetlen, a témának szentelt esemény. Tartanak konferenciát Vanavarában is - ez a robbanás epicentrumához legközelebb fekvő település Szibériában.

A Komszomolszkaja Pravda című napilapban közölt fényképek és videó tanúsága szerint a robbanás térségében, 2000 négyzetkilométeres körzetben 80 millió fa dőlt ki - és a pusztítás nyomai a mai napig látszanak.