Nem sci-firől van szó, a fejlődéselmélet bizonyított szabályaiból kiindulva jutottak erre a következtetésre a kutatók. Megvizsgálták, hogyan változtak az állatok a múltban, hogy a környezethez alkalmazkodjanak, számba vették, hogy a Föld a jövőben miként alakul, és e két tényezőből vezették le, hogy a maitól eltérő ökológiai rendszerekben milyen átalakulások szükségesek a fennmaradásukhoz.

Robert McNeill, a Leeds-i Egyetem zoológusa szerint a mai ismeretek alapján nagy a valószínűsége annak, hogy az állatok a fent vázolt módon fognak változni. Lehetséges, hogy 5 millió év múlva, amikor a trópusi erdőt magas fűvel borított sztyepp váltja fel, azoknak a majmoknak az utódai maradnak csak fenn, amelyek képesek kosarat fonni és a farkuk hegyével kommunikálni. A magas fűből ugyanis ez kilátszana.

Százmillió év múlva a csúszómászók óriásira nőnek a meleg hőmérsékletben, a teknősbékáknak nem lesz páncéljuk, mert nem kell védekezniük a ragadozók ellen. Kétszáz millió év múlva az utolsó nagy tömeges kihalás után egyes fajok különös formákat öltenek, mert megszabadulnak a létért való küzdelem régi szabályaitól és a klimatikus nyomástól.

A kontinensek lassú mozgása folytán kialakul egy egységes szárazföld, a Pangea II., amelyet óceán vesz körül. A halak kipusztulnak, csak egyetlen vízben élő fajta marad fenn, és válik egyeduralkodóvá.

Ez a feltételezett jövőkép április 4-től látható a franciaországi Vienne témaparkjában. Egy interaktív szafari viszi el a látogatókat hat percre a távoli jövőbe. Ember nem látható benne, mert a kutatók úgy vélik: minden ezzel kapcsolatos spekuláció vagy előrejelzés túl sok vitát gerjesztene.

Lehet, hogy az ember elmegy a Földről, mielőtt lehetetlenné válna számára az élet rajta, de ha maradna, az állatok különös átalakulásait tekintve, ijesztő lenne elképzelni, milyenné változna - írta a La Repubblica című olasz napilap.