Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

A fiús anyákra jellemzőbb a szülés utáni depresszió

A fiúgyermeknek életet adó kismamáknak nagyobb eséllyel lesznek depressziósak a szülés utáni hetekben, mint azok, akiknek kislányuk lett.

Egy franciaországi felmérés szerint sokkal szegényesebbnek tartják az életüket a szülés után azok a nők, akiknek fiuk született, mint akiknek lányuk. Ezért gyakoribb náluk a depresszió is.

Az orvosok egy 36 kérdésből álló ívet töltettek ki a kismamákkal, amelyben életük különböző aspektusaira kérdeztek rá. Összesen 181 nőt interjúvoltak meg, akiknek 9 százaléka szenvedett szülés utáni depresszióban.

A többi mellett az egészségükre, fizikai állapotukra, hangulatukra, mentális betegségekre, szociális életükre, testi fájdalmakra kérdeztek rá.

A depressziós kismamák 17-en voltak, akik között mindössze négynek volt lánya, a többiek fiút szültek.

Az orvosok rámutattak arra, hogy a kismamák hangulatváltozásának oka nagyon összetett, az ugyanakkor szerintük is figyelemreméltó, hogy fiús anyáknál sokkal gyakoribb a jelenség.

Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×