Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Szívesebben flörtölünk a neten, mint szóban

Egy felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele állította, hogy szívesebben flörtöl interneten keresztül, mint élőszóban. A legakítvabbak a finnek, a magyarok viszont igen tartózkodónak bizonyultak.

A Windows Live az online udvarlási szokásokat vizsgáló felmérésében Írország, Finnország, Svájc, Ausztria, Görögország, Portugália, valamint Dél-Afrika, Magyarország és Lengyelország 19.968 internet-felhasználója vett részt. A válaszadók között nő és férfi egyaránt szerepelt, a tizenévestől egészen a 40 éves korosztályig.

A finnek 69 százaléka randizott már az interneten, a görögök 62 százaléka pedig flörtölt már teljesen ismeretlen személlyel a világhálón keresztül. A magyarok viszont igen tartózkodónak bizonyultak az ilyen románcok terén: 76 százalékuk tagadta, hogy valaha is kacérkodott volna kollégájával a világhálón.

A megkérdezettek egyébként azzal indokolták az online flörtölést, hogy így elkerülhetik, hogy esetleges zavarukban "elakadjon a szavuk vagy elpiruljanak", emellett a számítógép képernyője előtt több idejük van, hogy frappáns mondatokat, vagy kétértelmű célzásokat találjanak ki.

A válaszadók közel kétharmada rendszeresen használja az azonnali üzenetküldést arra, hogy partnerével flörtöljön, és így vigyen színt a kapcsolatukba. Ötven százalékuk vett már igénybe valamilyen online eszközt ahhoz, hogy kollégájával flörtöljön, és szintén 50 százalékuk válaszolta azt, hogy ezen keresztül beszélgetett idegenekkel.

A kérdőíven tudakolták azt is, hogy mely érzelmet kifejező ikont (emoticont) használtak leginkább az internetezők. A válaszok közt szerepel egyebek közt a rózsacsokor, a csókot formáló száj, két alak, amint kéz a kézben elsétálnak a naplementében, illetve a kiskutya-szemek. A résztvevőket kifaggatták arról is, hogy mely udvarlási szövegeket érezték a legfárasztóbbnak.

Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×