Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

A férfiak korán halnak: meghúzták a vészharangot

A férfiak korán halnak - legalábbis Németországban így alakíthatnák át József Attila egyik híres sorát a legfrissebb felmérések eredménye fényében. A német alkalmazottak betegbiztosítója most közétett tanulmányában meghúzta a vészharangot, miután egyértelműen bebizonyosodott, hogy a férfiak nem fordítanak kellő figyelmet egészségük védelmére és ezért átlagosan hat évvel korábban halnak meg, mint a nők.

A német nők általában megérik a 82. születésnapjukat is, míg a férfiak átlaga már 76 éves korában távozik az élők sorából. A német alkalmazottak betegbiztosítója most nyilvánosságra hozott tanulmányában ugyan megállapította az átlagos életkor fokozatos kitolódását, azonban még a most született fiúkra is átlagosan 6 évvel rövidebb élettartam vár, mint a lányokra.

Ez a felmérés szerint főleg arra vezethető vissza, hogy a német férfiak nemigen törődnek magukkal, a többség a betegséget gyengeségnek tartja és ha csak lehet inkább eltitkolja. Így nem meglepő, hogy a dolgozó nők évente hosszabb időt töltenek táppénzen, mint férfi kollégáik.

A rövidebb élettartamban azonban komoly szerepet játszik az a tény is, hogy jóval több férfi fogyaszt többé-kevésbé rendszeresen szeszesitalt, mint nő, a dohányzás terén is élen járnak, viszont szerényen a háttérben maradnak a rákszűrések, vagy más betegségmegelőző vizsgálatok esetén.

Ezzel magyarázható az is, hogy feleannyi nő szenved szív- és vérkeringési panaszoktól, a tüdőbaj és májzsugor pedig több, mint kétszer annyi férfi halálát okozza, mint nőét.

Noha az alkalmazottak betegbiztosítója nem sok lehetőséget lát a gyökeres változásra, tanulmányával meghúzta a vészharangot és abban reménykedik, hogy idővel a férfiak körében fokozatosan módosul az egészségi állapottal kapcsolatos hozzáállás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×