Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Denevér módjára tanulnak "látni" a vakok - videóval

Forradalmian új módszerrel tanítják "denevér módjára látni" a vak brit gyerekeket, akik a visszaverődő hangok alapján képesek lesznek feltérképezni a környezetüket, ahogyan azt a delfinek és a bálnák is teszik.

A módszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki. A vak gyerekek különböző csettegő hangokat adnak ki a nyelvükkel, majd "értelmezik" a visszhangot, és ennek alapján felfedezik a környezetüket.

Az állatvilágban nem ismeretlen a visszhang-lokátor, használják a denevérek, a delfinek és a bálnák is, hogy sötétben tájékozódjanak és vadásszanak. A denevérek képesek apró rovarok elkapására is a sötét barlangokban úgy, hogy magas frekvenciájú hangok rövid sorozatát adják ki, majd értelmezik a visszaverődő hanghullámokat.

Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a feltételezést, hogy a vak emberek is képesek a hallásukra támaszkodva részletes képet kialakítani az agyukban a környezetükről,, fel tudják például mérni egy-egy tárgy méretét, sűrűségét és távolságát.

A módszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki, és ennek segítségével a vakok megtanultak különbséget tenni az emberek, fák, és parkoló autók között. A tárgyak méretbeli különbsége a visszhang alapján állapítható meg; a kisebb dolgokról gyengébb hanghullám érkezik vissza. Aki elég tapasztalt, az már 30 méteres távolságról is képes megállapítani egy tárgy magasságát, sűrűségét és alakját.

A módszerrel most Glasgow-ban is megpróbálkoznak, ahol tíz - öt és 17 év közötti - gyereket tanítanak meg így "látni". Jó példával a módszer egyik úttörője, a most 41 éves Dan Kish
jár elől; a kaliforniai férfi olyan jól tudja érzékelni a visszhangot, hogy képes forgalmas utcán biciklizni, és csettentés alapján megállapítja, milyen gyümölcs lóg a fán. Õ és barátai a YouTube-ra is feltettek egy felvételt, amely bizonyítja különleges képeségeiket.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×