Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Véres bosszút álltak a megalázott parasztok

A külső szemlélő számára a közép-franciaországi Lussaud nyugodt falucskának tűnik, a jelek szerint azonban nem szerencsés világgá kürtölni a település titkait: csütörtökön kezdődött öt helyi lakó pere, akik kis híján meglincselték Pierre Jourde írót és családját. A művész nagyrészt Lussaud mindennapjaiból merített egyik könyve megírásakor.

A Pays Perdu (szó szerinti fordításban elveszett föld) című regény Lassaud közösségi életének erős, helyenként komikus ábrázolása.

Habár a képzeletnek is jelentős szerepe van, a vérfertőzésről, eltitkolt szerelmekről és tragikus balesetekről szóló történeteknek mindig valós alapjuk van.

A sztori fókuszában egy fiatal lány temetése áll, amelyen a falu mind a 25 lakója megjelenik; birkapásztorok, félnótások és durva parasztok, ahogy az író fogalmaz.

Habár Pierre Jourde megváltoztatta a neveket, egy ilyen kis településen mindenki könnyen magára ismerhet.

A legkényesebb történet két szomszédé, akik viszonyt folytattak, amely titokban maradt a szeretők gyermekei előtt, egészen a regény megjelenéséig. Ráadásul a gyerekek később összeházasodtak.

Bosszú

A könyv 2003-ban jelent meg, Lussaud lakói a következő évben értesültek róla. Pierre Jourde családja a faluból származik, így értesült a felháborodásról, és levélben kért elnézést.

A településre csak 2005-ben merészkedett vissza, ekkor azonban két férfi és három nő rátámadt, meg akarták verni és kövekkel dobálták meg őt és a családját. A csecsemő megsérült, a másik két gyerek pánikba esett, a család épphogy csak el tudott menekülni.

Az ügyész felfüggesztett büntetést kért a támadókra, ítéletet várhatóan július 5-én hirdetnek ki. A vádlottak ügyvédje szerint ugyanakkor az író kihasználta és megalázta a falusiakat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×