Infostart.hu
eur:
364.94
usd:
324.84
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly

Szenzációs elmélet egy történelmi gyilkosságról

A brit kormány megbízásából ölték meg Grigorij Raszputyint, a híres szibériai misztikust - állítja egy közelmúltban megjelent orosz könyv, amelyből film is készül. A szerző szerint ez egy nagyobb terv része volt, amelynek végső célja II. Miklós orosz cár lemondatása, és egy angolbarát uralkodóval való helyettesítése volt.

Raszputyin 1916-os megölése régóta a találgatások és összeesküvés-elméletek kedvelt témája. Nem Alekszandr Lebegyev az első, aki szerint a brit kormány adta a megbízást: 2004-ben egy brit nyugdíjas nyomozó és egy történész jutott arra a következtetésre, hogy a misztikust Oswald Rayner, egy brit kém ölte meg.

Elméletük szerint London attól tartott, hogy a cári családban jelentős befolyással bíró Raszputyin a németekkel kötendő különbékére akarja rábeszélni II. Miklóst.

A brit kutatópáros úgy véli: a kabinet attól is félt, hogy az oroszok nagy többsége által mélységesen gyűlölt szerzetes - és a háborús kudarcok - miatt forradalom robbanhat ki, ami ugyancsak azzal járna, hogy Oroszország nem folytatja a harcot az I. világháborúban.

Megbízás a Downing Street 10-ből?

A nemrég megjelent könyvet és az abból készült forgatókönyvet is jegyző amatőr történész ennél tovább megy, és azt állítja, hogy a szálak egyenesen David Lloyd George brit miniszterelnökhöz vezetnek.

Alekszandr Lebegyev szerint a kormányfő azután döntött II. Miklós elmozdításáról, hogy 1915 decemberében súlyos vereséggel ért véget az antant csapatainak partraszállása a Török Birodalomhoz tartozó Dardanellákon.

A szerző kijelentette: a brit kormány a hadművelettel nemcsak a központi hatalmakat akarta gyengíteni, hanem az orosz befolyást is vissza kívánta szorítani a Fekete-tenger térségében.

A kudarc után Lloyd George attól tartott, hogy az I. világháború végével erősödhetnek az orosz pozíciók, ezért egy angolbarát cárt akart az orosz trónon látni.Mivel II. Miklós amúgy is népszerűtlen volt, a brit miniszterelnök azt tervezte, hogy a cár unokatestvérét, Dmitrij nagyherceget ülteti a helyére.

Itt jött a képbe Raszputyin, aki nagy befolyással volt II. Miklós feleségére, Alekszandrára, aki meg volt győződve arról, hogy a szibériai misztikus képes kigyógyítani egyetlen fiúgyermekét, Alekszejt a vérzékenységből.

A brit tervnek megfelelően a homoszexuális Dmitrij nagyherceg szeretője, Feliksz Juszupov herceg magához hívatta Raszputyint, aki azonban még a kínzások ellenére is visszautasította, hogy lemondásra bírja II. Miklóst, ezért meggyilkolták.

Alekszandr Lebegyev szerint a britek arra számítottak, hogy a cári család megrendül Raszputyin halála miatt, különösen, ha a gyógyító szerzetes nélkül meghal az egyetlen fiú örökös.

Mindez kissé furcsán hangzik ugyan, de szinte biztos sikerrecept az összeesküvés-elméletekre mindig fogékony Oroszországban, főleg, ha a szálak egy külföldi nagyhatalomhoz vezetnek.

Többen hasonlóságot vélnek felfedezni Raszputyin és Alekszandr Litvinyenko egykori orosz ügynök halála között. Nagyon sok orosz véli úgy, hogy utóbbit a brit titkosszolgálat gyilkolta meg, hogy rossz színben tüntesse fel Vlagyimir Putyin elnököt és Oroszországot.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: mutatjuk az eredményeket – Fájdalmas gyomros körvonalazódik Trump számára

Amerikai választás 2026: mutatjuk az eredményeket – Fájdalmas gyomros körvonalazódik Trump számára

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×