Igen, azonosítottunk ilyen csoportokat, például 2003-ban Franciaországban a hőhullám 15 ezer ember halálát okozta, elsősorban az idősek, és betegségek miatt sérülékeny emberek esetében. Az egészségügyi következmények tehát egyértelműek, emellett földrajzilag is feloszthatóak a fejlett országok két részre, ahol kétfajta tendencia érvényesül. Az Egyesült Államok, Kanada és az Európai Unió északi országaiban arra számíthatunk, hogy az egyre melegedő időjárás rövid távon jót tesz a mezőgazdaságnak, de ez csak 20-30 éves szakasz, aztán visszaesés várható, mert még melegebb lesz. Ugyanakkor a déli területeken (Olaszország déli részén, Görögországban, Dél-Spanyolországban) fokozódik a meleg, a magas hőmérséklet, ezért szárazság, aszály várható, nem lesz elegendő víz.

Milyen válaszok születnek erre a kihívásra?

Ezek a folyamatok már most is láthatók az Unióban, vagy az USA-ban, ahol a turizmus súlypontja északra tolódott át, így kevesebben látogatnak például Szicíliába. Ugyanakkor a mezőgazdaságban is kézzelfoghatók a változások, az EU-ban például olyan szőlőfajtákat telepítenek, amelyeknek magasabb a szárazságtűrő képessége, azaz a mezőgazdaság már próbál megfelelni ezeknek a kihívásoknak. Globális szinten elmondható, hogy a szegény országok érintettebbek lesznek, és környezeti menekültekre lehet számítani Európában, de még mindig sokat tehetünk a klíma védelmében, csak tudni kell, hogy erre kevés az idő, mármint arra, hogy lelassítsuk ezt a folyamatot. Sokat kell tenni, hogy a következő 10-15 évben sikerüljön csillapítani a folyamatot, ez megmenthet minket a legrosszabb forgatókönyvtől.