Infostart.hu
eur:
355.94
usd:
306.23
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp

A hadsereget is bevetnék a varangyos békák ellen

Éjjeli őrjáratot szerveztek az észak-ausztráliai Darwin lakói, hogy fáklyákkal és műanyag zacskókkal felfegyverkezve vegyék fel a harcot a varangyos békák ellen. Az állatokat hetven éve telepítették az országba, ennek következményeit azóta is nyögik emberek és állatok egyaránt.

A darwini akciót a Frog Watch nevű szervezet kezdeményezte, amely a bennszülött békafajok védelmével, és a betolakodó fajok féken tartásával foglalkozik. Egyik képviselőjük elmondta: tisztában vannak azzal, hogy nem tarthatják teljesen távol a varangyokat a várostól, de legalább korlátozhatják a kétéltűek terjeszkedését.

A védekezésben változatos módszereket alkalmaznak. A csapdák és műanyagzacskók mellett egy rendőrtiszt a golf- és krikett ütők használatát javasolta. Az aktivisták a hadsereg segítségét is kérték, különös tekintettel arra, hogy Darwin körül számos katonai bázis van.

A nádi varangyosbékát 1935-ben telepítették be Dél-Amerikából Ausztrália Queensland államába, a cukornádültetvényeket fenyegető bogarak ellen.

Az elképzelés katasztrófába torkollott: a békákat egyáltalán nem érdekelték a bogarak, viszont nagy gusztussal fogyasztanak szinte bármi mást, a kipusztulás szélére sodorva számos bennszülött fajt.

A varangyok egyik titka a mérgező bőrük, amely már ebihal korukban védi őket, egyetlen Ausztráliában honos állatfaj sem jelent veszélyt rájuk, sőt: a dingók és az édesvízi krokodilok gyakran még akkor is elpusztulnak, ha a döglött varangyokat elfogyasztják.

A kétéltűek rendkívül gyorsan szaporodnak, az elmúlt 70 évben több mint 3500 kilométerre jutottak el eredeti betelepítési helyüktől. Egyetlen nőstény egy alkalommal 40 ezer petét rak; becslések szerint jelenleg már 100 millió varangyos béka él Ausztráliában.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Egy éve nyelte el a víz a parajdi sóbányát - Most keményen odaszóltak a hatóságoknak

Egy éve nyelte el a víz a parajdi sóbányát - Most keményen odaszóltak a hatóságoknak

Egy évvel a parajdi sóbánya elárasztása után Bíró Barna Botond, Hargita megye önkormányzati elnöke ígéretek helyett konkrét megoldásokat és valódi felelősségre vonást követel a román hatóságoktól. A székelyföldi politikus rámutatott, hogy a katasztrófa felelősét azóta sem nevezték meg, a bányát üzemeltető Salrom pedig a sürgősségi munkálatoknak csak a felét végezte el. A 2024 májusában heves esőzések nyomán víz alá került sóbánya a régió turisztikai motorja volt, elvesztése a helyi gazdaság összeomlásához vezetett. Bíró Barna Botond hangsúlyozta: a parajdi közösségnek kiszámíthatóságra és világos jelzésekre van szüksége, hogy nem marad magára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×