Meskó Attila hangsúlyozta: a XXI. században a halálozási arány csökkentése lesz a fő feladat.

A szakember szólt arról is, hogy 1920-ban Magyarországon 5400-an haltak meg daganatos megbetegedésben, 1941-ben már több mint 10 ezer, míg 2004-ben 33 ezer halálesetet regisztráltak.

Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy tavaly létrejött az Európai Rákellenes Tömörülés, amelynek idén decemberre kell kidolgoznia a minimális elvárásokat a tumordiagnosztika és terápia területén.

Halálosabb a szívbetegségeknél

Adány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolájának igazgatója arról beszélt, hogy a magyar halálozási statisztikában nem a szív- és érrendszeri betegségek, hanem a daganatok kerültek az első helyre. Különösen igaz ez a nők esetében, akiknél a tumorok a halálozás 42 százalékát adják, míg a szív- és érrendszeri betegségek 28 százalékot tesznek ki.

Adány Róza felhívta a figyelmet a térségi egyenlőtlenségekre és a roma lakosság egészségi állapotára. A roma férfiak 70 százaléka dohányzik, és alig vesz részt a fogászati szűréseken.