Címke: munkaszüneti nap (47 cikk)

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdai ülésén hitelesítette azt a népszavazási kezdeményezést, amely december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról szól.

Európa hét országában már munkaszüneti nap december 24., idehaza már többször is elutasította ezt az országgyűlés. Most Balassa Péter országgyűlési képviselő újra nekifutott a témának és törvénymódosító javaslatot nyújtott be.

November 1-je péntekre esik, és ezért akkor három napos ünnep lesz.

Az augusztus 20-i munkaszüneti naphoz kapcsolódó munkarendváltozás miatt változik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatainak nyitvatartása augusztus 2-án, 3-án és 19-én.

Magyarországon 1992 óta a rendőrség napja április 24-e, Szent György ünnepe, aki régen a lovagok, lovaskatonák, fegyverkovácsok és vándorlegények patrónusa volt, napjainkban pedig a cserkészeké és a rendőröké.

Három szombaton kell dolgozni 2025-ben.

Vannak olyan európai országok, ahol 16-17 ünnepnap van egy évben. Nálunk 11, amivel az európai mezőny második felében helyezkedünk el. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója azt mondta az InfoRádióban, 2021-ben egy munkanapra 217,5 milliárd forintnyi GDP-termelés jutott, valamint arról is beszélt, hogy bizonyos szektorok még jól is járnak az ünnepnapokkal.

Idén még biztos nem lesz munkaszüneti nap december 24-e, de a kormány legutóbbi nyilatkozata alapján valószínű, hogy jövőre sem.

Január 1-je hétfőre esik 2024-ben, tehát máris munkaszüneti nappal indítjuk a következő évet. De hogyan tovább?

Nem vették tárgysorozatba az erről szóló képviselői önálló indítványt.

Az idei esztendőben már csak egy négynapos és két háromnapos hosszú hétvége lesz, de a fennmaradó szabadságnapokkal érdemes előrelátóan tervezgetni, ugyanis ügyesen kalkulálva akár sokáig tartó pihenőidőszak is kialakítható ősszel vagy az év végén is.

Megjelent a kormány honlapján Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter rendelete arról, hogy a 2024-es évben mikor lesznek a munkaszüneti napok.

A húsvét utáni negyedik péntekre eső, eredetileg böjttel és bűnbánattal együtt járó ünnepet V. Keresztély király rendelte el 1686-ban.

Összesen elméletileg 31 szabadnap – alapszabadság és munkaszüneti nap – jár a magyar munkavállalóknak, és ezzel a középmezőnyben vagyunk Európában.

A védelem kérdése a dán politikai viták előterében áll az ukrajnai háború óta. Az intézkedés kemény bírálatokat váltott ki.

Jövőre egyáltalán nem kell számolni áthelyezett munkanappal.

Július 1-je a Semmelweis-nap, emiatt leáll az egészségügy nagy része, és ekkor van a köztisztviselők napja is.

Ezen a napon hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot.

A hosszú karácsony egyben a bankolás, az utalások és az ügyintézés leállását is jelenti. Kisebb településeken a készpénz felvételre is érdemes jó előre gondolni, de az év végi megtakarításokkal tervezők sem árt, ha előre terveznek, két napjuk marad az ügyintézésre.

Idén három szombaton kell majd dolgozni a hosszú hétvégékért. A leghosszabb munkaszüneti időszak az év végén vár ránk.