Címke: füstmentes technológiák (11 cikk)

A dohányzás visszaszorítása társadalmi cél. Ennek ellenére a dohánytermékek szálra vetített összesített forgalma évről évre alig változik a népességnövekedés miatt. Számos alternatív technológia jelent meg az utóbbi években, azonban ezek hatásaival, ártalomcsökkentésük valós mértékével kevesen vannak tisztában, sőt számos tévhit kapott szárnyra ezekkel kapcsolatban. Ez az új megoldások, technológiák megjelenésekor nem egyedi jelenség, azonban a tájékozott döntéshozatal lehetőségének biztosítása érdekében fontos tisztában lenni, hogy egyes technológiák használatánál milyen hatásokra lehet számítani.

Ritka vendégnek számít ma már az otthonainkban a nyílt láng, ám az ünnepek alkalmával egy gyertya, csillagszóró, vagy egy dohányzó rokon révén ismét előfordulhat a lakásunkban. Amíg kontrollált keretek között, az összejövetel részeként gyúlnak lángok, addig nincs is baj, ám sajnos nagyon gyakran kicsúszik a kezünkből az irányítás. Az otthoni tűzesetek és füstmérgezések zöme karácsony táján történik. A megoldás az odafigyelésben, a felelősségvállalásban, a védekezést szolgáló és füstmentes technológiák alkalmazásában rejlik.

Idén március 26-án is lekapcsol a világ egy órára – ebben az évben is megtartják a Föld óráját, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás elleni cselekvés szükségességére. A szimbolikus jelentőségű elsötétítést egyre többen terjesztik ki egyéb fogyasztástól való tartózkodásra is, így már szóba jön a dohányzás felfüggesztése is egy órára.

Minden emberi tevékenység hatással van a környezetre – minden, amit csinálunk, környezeti erőforrások felhasználásával, különféle melléktermékek környezetbe juttatásával jár. Napjaink egyik legsúlyosabb válságát, a klímakrízist is az okozza, hogy a civilizációs hatások nyomán túl nagyra nőtt a légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációja. De nem csupán a levegőt szennyezzük mindennapi tevékenységeinkkel, a vizet, a talajt, a növényzetet és az állatvilágot is sokféle terhelésnek tesszük ki, amikor dolgozunk, munkába vagy iskolába utazunk, kertészkedünk, betonozunk, netán rágyújtunk egy cigarettára. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kezünkben van a döntés: rajtunk múlik, megtaláljuk-e a jólétnek azt a formáját, amely mellett a Föld nevű bolygó is élhető marad.

A termékek összetétele nem változik, a jelölés célja a fogyasztók figyelmének felhívása arra, hogy a dohánytermékek szűrője is műanyagot tartalmaz, ezért használat után nem szabad eldobni, hanem a környezet védelme érdekében a megfelelő hulladéktárolókban kell elhelyezni azokat.

Mi történik, ha megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközök elérték az üzemidejük végét?

Ha akarjuk, ha nem: a jövőnk közös. Ez a felismerés vezetett el a globális klímavédelmi mozgalmakhoz és ezért jelentek meg a mindennapjainkat is gyökeresen átformáló technológiák, sokszor a legmeglepőbb területeken. Szinte észrevehetetlenül beszivárognak az életünkbe és olyan gyökeres pozitív változásokat indítanak el, amelyekre csak évtizedek múlva fognak rácsodálkozni a dédunokáink.

Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre. Az már nem ennyire nyilvánvaló, hogy a cigaretta égése során keletkező füstben lévő anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, amelyek nem csak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévő nemdohányzókéra is károsak. Az ártalomcsökkentés tehát a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint ma több mint egymilliárd ember dohányzik a világon, és ez a szám – a népességnövekedési előrejelzésekre figyelemmel – 2025-ben is hasonlóan alakul majd. Tehetünk-e valamit azért, hogy a dohányzással kapcsolatos ártalmakat csökkentsük?

Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre. Az már nem ennyire nyilvánvaló, hogy a cigaretta égése során keletkező füstben lévő anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, amelyek nemcsak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévő nemdohányzókéra is károsak. Az ártalomcsökkentés tehát a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint ma több mint egymilliárd ember dohányzik a világon, és ez a szám – a népességnövekedési előrejelzésekre figyelemmel – 2025-ben is hasonlóan alakul majd. Tehetünk-e valamit azért, hogy a dohányzással kapcsolatos ártalmakat csökkentsük?