A vádlottakat, akik halálra verték a hajléktalan társasághoz tartozó társukat, majd a holttestét elrejtették 2023 novemberében, a táblabíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, illetve bűnpártolás és testi sértés miatt ítélte el, az elsőrendű vádlott esetében megváltoztatva a minősítést, és súlyosítva az első fokon rá kiszabott 9 év börtönbüntetést.

A bíróság közleményében azt írták, hogy a két vádlott és a sértett a bűntény idején együtt italozott, és más tudatmódosítót is fogyasztott. Az elsőrendű vádlott felszólította a sértettet, hogy vágjon a tüzeléshez fát, és megfenyegette, hogy ha nem teszi, akkor megveri, majd a társával távozott. Amikor visszatérésük után látták, hogy a sértett nem tett eleget a felszólításnak, az elsőrendű vádlott szidalmazni, majd társával ütlegelni kezdte a férfit. Társa egy ütés után abbahagyta a bántalmazást, de az elsőrendű vádlott testszerte ököllel, majd egy fadarabbal ütötte, rugdosta, és a mellkasán meg is taposta a sértettet.

A két vádlott ezután több órára távozott, majd visszaérkezésükkor látták, hogy a társuk meghalt. Másnap délelőtt a sértett holttestét kivitték a helyiségből, egy villanyoszlop közelében helyezték el, és egy használaton kívüli matracot terítettek rá. A következő napon a holttestet elásták, az ásás nyomait szintén egy matraccal takarták el, emiatt a sértett testét csak hónapokkal később találták meg.

Az ügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat az ügyben, de a bizonyítási eljárás alapján a Zalaegerszegi Törvényszék nem találta bizonyíthatónak, hogy az elsőrendű vádlott szándéka a sértett megölésére irányult volna, így bűnösségét halált okozó testi sértés bűntettében állapította meg, s halmazati büntetésül kilenc év börtönre ítélte. A másodrendű vádlottra testi sértés és bűnpártolás miatt első fokon másfél év börtönbüntetést szabtak ki.

Az ítélet ellen az ügyész eltérő minősítés és súlyosítás, míg az elsőrendű vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A táblabíróság a törvényszék ítéletét megváltoztatva az elsőrendű vádlott büntetőjogi felelősségét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében állapította meg és a vele szemben kiszabott szabadságvesztést 18 év fegyházbüntetésre súlyosította azzal, hogy ő feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet jogerős.