Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, egy férfi különös brutalitással végzett családjával, majd saját magát is megpróbálta megölni. A segélyhívón jelentette be a tettét.

A nő többször is panaszkodott a szomszédoknak a férfi erőszakosságára és a rendszeres bántalmazásokra, a bíróság pedig el is rendelte a távoltartást – írja a 24.hu. A gyilkosság napján a férfi nem találta otthon a családját és telefonon se érte el őket. Miután hazaértek, a férfi összeszólalkozott a nővel, aminek következtében a feldühödött elkövető egy székkel és egy vascsővel összesen 130-szor ütötte meg, a felismerhetetlenségig összeverve ezzel áldozatát. Ezt követően az apa puszta kézzel megfojtotta a két és fél éves kislányt is.

A gyilkos mindezek után videót készített magáról, amiben elhunyt felesége szidalmazása mellett beismerte tettét és az áldozatot hibáztatta miatta.

A beismerő vallomással is felérő felvétel ellenére a volt katona eleinte csak a neje bántalmazását ismerte be az elsőfokú bírósági eljárás során. Később aztán a gyermeke megölését is bevallotta.

Az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék idén februárban életfogytig tartó fegyházra ítélte a férfit háromszorosan minősülő emberölés miatt azzal, hogy 30 év múlva szabadulhat a legkorábban feltételesen. A döntést az elkövető és a védője is tudomásul vette, míg az ügyész tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásáért fellebbezett.

Csiha Gábor fellebbviteli ügyész szerint azért kértek tényleges életfogytiglant a terheltre, mert a katonaviselt férfi még a kétéves kislányával szemben sem ismert könyörületet, és olyan kiemelt tárgyú bűncselekményt követett el, hogy a társadalomra való veszélyessége miatt végleg izolálni kell.

A férfi maga kérte védőjét, hogy ne fellebbezzen enyhébb büntetésért, ám az ügyvéd szerint méltánytalan lenne kizárni védencét a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.

Kiemelte, hogy az önfeljelentést mindig enyhítő körülményként kell értékelni, és ez az elsőfokú ítéletből kimaradt. Ennek pedig a kislány megölése miatt fontos jelentősége van, hiszen a felnőtt korú áldozat megölését a nyomozó hatóság is könnyen feltárta volna, de a gyerek esetében már más lett volna a helyzet, mert csak hárman voltak a helyszínen. Védence azonban felhívta a segélyhívót és mindent elmondott.

A táblabíróság nem látta szükségesnek a büntetés súlyosítását, és helyben hagyta a férfi büntetését, vagyis az életfogytig tartó fegyházra ítélt férfi legkorábban 2053-ban szabadulhat feltételesen, miután a harminc évbe beleszámít az eddig börtönben töltött két év is.

A bíróság nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a vádlott önfeljelentését, a büntetlen előéletét, valamint azt, hogy ténylegesen öngyilkosságot kísérelt meg a tettét követően, és ennek sikertelensége után felhívta a segélyhívót.