Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke április 15-én az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén jelentette be, hogy gyorsított ágazati vizsgálatokat indítottak a tej és tejtermékek, illetve a tojás hazai piacán.

A GVH a két vizsgálat megindítását követően széleskörű adatgyűjtést végzett a hazai tej- és tojáságazat értéklánc valamennyi szintjén, adatokat kért az érintett termelőktől, feldolgozóktól, szövetkezetektől, kiskereskedőktől. A két jelentéstervezetben szereplő adatösszesítések a piaci szereplőktől érkezett több mint 230 adatszolgáltatáson, és azok kiértékelésén alapulnak.

A tejágazati vizsgálatban megállapították, hogy a 2023 első felében elvégzett, szintén a tejágazatot érintő vizsgálata során tett több GVH-javaslat is hasznosult, hozzájárulva ezzel az árak csökkenéséhez, kordában tartásához. Példaként említették, hogy a hazai nyerstej árát jelentősen befolyásoló alapárprognózis - a GVH 2023-as javaslata alapján történt - eltörlését követően, a nyerstej ára az uniós átlag alá csökkent Magyarországon. A 2023 közepétől, a GVH által működtett online Árfigyelő rendszer hatásaként a hat nagy kiskereskedelmi üzletláncnál a tejtermékek bruttó árrése megközelítőleg 10 százalékponttal csökkent, mérsékelve ezzel a fogyasztói árakat - tették hozzá.

A GVH vizsgálata alapján a tejtermékek fogyasztói árainak 2024-2025-ben tapasztalt jelentős emelkedése mögött több tényező is meghúzódott. Európa-szerte újra emelkedésnek indult a nyerstej ára, nőttek a munkaerő- és közműköltségek, valamit egyes, a termékgyártással összefüggő költségek is. Az ellátási láncban a jövedelmi viszonyok a termelői és a feldolgozói szint felé tolódtak el, az árréscsökkentés 2025 márciusi bevezetése után pedig csökkentek a fogyasztói árak - közölte a hatóság. A jelentés kitér egyes növényi alapú helyettesítő termékek árréselemzésére, és nemzetközi kitekintést is ad más országok versenyhatóságainak élelmiszerpiaci vizsgálatairól és a nyerstej árak európai alakulásáról - tájékoztattak.

A közlemény szerint a tojáságazat vizsgálatában a GVH feltárta, hogy a 2024 második félévétől tapasztalt jelentős áremelkedés több tényező együttes hatására alakult ki. A legjelentősebb költségnövekedés a takarmány- és az energia árában, a munkaerő- és a logisztikai költségekben jelentkezett. A tojástermelők számára visszatérően jelentős költséget jelent a madárinfluenza-járványok okozta termeléskiesés kezelése. Jelentős, több termelőnél egyszerre jelentkező költség a fogyasztói igények változása miatt a berendezett, kiscsoportos (vagyis ketreces) tartásmódról az alternatív tartásmódra való áttérés, és az ezzel járó beruházások megvalósítása.

Hozzátették, hogy a tojás árának változásában emellett megfigyelhető egy szezonalitás, amire hatással van egyes kiskereskedelmi szereplők beszerzési gyakorlata is. A gyorsított ágazati vizsgálat alapján a tojáspiacon a költségek emelkedése mellett a kereslet szezonalitása is az árak emelkedéséhez vezethetett.

A két gyorsított ágazati vizsgálat eredményei alapján készült jelentéstervezeteket a GVH nyilvános társadalmi konzultációra bocsátotta a honlapján. A piaci szereplők 2025. augusztus 25-ig tehetnek írásban észrevételeket. A határidőt követően a nemzeti versenyhatóság a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, a beérkezett észrevételek összefoglalását, valamint - ha kérik - az észrevételeket teljes terjedelemben is közzéteszi a honlapján - közölte a GVH.