Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Forrás: Pexels

Az sem mentette meg a bűnözőt, hogy az ikertestvérének adta ki magát

A gazfickó pechére a rendőrök pontosan tudták, hogyan különböztessék meg az ikreket.

Az ikerpár egyik tagja az utóbbi időben több bűncselekményt követett el Esztergom térségében. Hogy elkerülje a felelősségre vonást, a testvére adatait használta, a rendőrök azonban tudták, az anyajegy megkülönbözteti őket - írja közleményében a rendőrség.

L. Ferenc január 22-én 18 óra körül egy esztergomi házból ellopott egy táskát, amiben a sértett és két másik ember bankkártyája is benne volt. A tettes alig egy óra elteltével az egyik kártyával több mint 20 ezer forintért vásárolt. Kiderült az is, még ezen a napon kora délután, valamint március 29-én is szabálysértést követett el, ezért a rendőrök helyszíni bírságot szabtak ki.

Annak érdekében, hogy elkerülje a büntetést, olyan okmányokat adott át, amiket korábban az ikertestvére nevére állíttatott ki.

Mint írják, szándékosan használta ezeket, és a nyomtatványokat is testvére nevében írta alá.

A férfit végül az orrán lévő anyajegy buktatta le. A rendőrök L. Ferencet felismerték, előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. Az Esztergomi Rendőrkapitányságon lopás, közokirat-hamisítás, csalás miatt indult büntetőeljárás.

A gyanúsított már nem volt ismeretlen az esztergomi rendőrök előtt. Korábban indult ellene eljárás kifosztás, lopás, zaklatás, hatóság félrevezetése, hamis vád, kábítószer birtoklása miatt is. A rendőrség a kihallgatása után őrizetbe vette, a bíróság elrendelte letartóztatását - áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×