Az előkészítő ülésen az ügyész ismertette a vádiratot, továbbá beismerő nyilatkozat, valamint a tárgyaláshoz való jogról történő lemondás esetén a vádlottakkal szemben mértékes indítványt tett a büntetés tartalmára vonatkozóan.

Az elsőrendű vádlott nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyet tárgyalásra utalta a bíróság; esetében a büntetőper 2023. május 22-én folytatódik. A másodrendű vádlott ugyanakkor beismerő nyilatkozatot tett, a terhére rótt bűncselekmény elkövetését elismerte, a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, amit a bíróság elfogadott.

A törvényszék a másodrendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, ezért őt 1 év börtönbüntetésre ítélte, aminek végrehajtását – az ügyészi mértékes indítványtól (3 év) eltérően – 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A bíróság ezen felül 50 000 forint pénzbüntetést is kiszabott a vádlottal szemben, valamint 5000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A törvényszék a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette.

Virágh Pál bíró az ítélet rövid indokolása során elmondta, a jogalkotónak célja volt, hogy a vesztegetés és az úgynevezett hálapénz között különbséget tegyen.

Ajándékot el lehet fogadni, de kérdés az, hogy az elfogadás mire irányul: kötelességszegésre vagy sem.

Ha kötelességszegésre, akkor az bűncselekmény, ha nem és az utólagos, valamint nem haladja meg a jogszabályban meghatározott értéket, onnantól kezdve az nem büntetőjogi kategória. Ennek ajándéktárgynak kell lennie – olvasható a Debreceni Törvényszék oldalán.

A bíró hangsúlyozta, hogy

a pénzösszeg nem tekinthető ajándéktárgynak.

Szerinte amúgy azt kell tudatosítani a társadalomban, hogy ne hozzuk ilyen helyzetbe azt az orvost vagy azt az asszisztenst, aki ezt a feladatot ellátja. Társadalmi felelősség, amit el kell fogadni és tudomásul kell venni, hogy a berögzött gyakorlatok már ne legyenek gyakorlatok. Ha mégis lenne ilyen, akkor az a helyes, mint ebben az ügyben is, hogy az egyik asszisztens visszautasította azt a bizonyos pénzösszeg átadását. Ez a követendő gyakorlat, különösen, ha pénzről van szó. A jogalkotó egyébként a szokásos, mindennapi élethez kötődő ajándéktárgynak az elfogadását eddig sem büntette – emlékeztetett.

A bíróság a vádlott esetében enyhítő körülményként értékelte, hogy a nyomozás során feltáró jellegű, a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tett, megbánó magatartást tanúsított, a cselekményt bűnsegédként egy alkalommal követte el, nem pedig rendszeresen.

A döntés ellen az ügyész súlyosítás miatt jelentett be fellebbezést, míg a vádlott és védője azt tudomásul vették. A másodrendű vádlott ügye a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.