Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: PIxabay

Költségvetési csalás miatt ítélték el a volt polgármestert

Óvodabővítésre kaptak forrást, a helyi sportegyesület tao-támogatásban részesült, de az önkormányzat másra használta fel az összegeket.

Költségvetési csalás miatt egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a Nyíregyházi Törvényszék Szűcs Gabriellát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly korábbi független polgármesterét.

Resán Dalma, a törvényszék sajtószóvivője közleményében azt írta, a bíróság határozatában a volt településvezetőt – akinek a nevét monogrammal jelölték – két évre eltiltotta a polgármesteri, polgármesteri referensi és a civil szervezetek vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától is.

Az ügy másodrendű vádlottját, a falu korábbi alpolgármesterét 280 ezer forint pénzbüntetésben, két korábbi önkormányzati képviselőt, a büntetőügy harmad- és negyedrendű vádlottját, valamint az ötödrendű, az önkormányzatnál korábban jegyzőként dolgozó vádlottat megrovásban részesítették.

A sajtószóvivő által ismertetett első tényállás szerint

a község önkormányzata a képviselő-testület hozzájárulásával 2009-ben több mint 11,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a helyi óvoda bővítésére, a pályázatban megjelölt bővítés azonban 2010. június 30-ig nem valósult meg.

A bíróság álláspontja szerint a szerződést aláíró volt alpolgármester és az azt ellenjegyző jegyző nem tett semmit az óvoda bővítéséért, ehelyett a támogatási összeget az önkormányzat működési költségeire fordították. Emellett a támogatást úgy tüntették fel az önkormányzat 2010-es, az államkincstárhoz is benyújtott beszámolójában, mintha azt ténylegesen a beruházásra fordították volna. Pedig ezt az összeget, mivel a beruházás elmaradt, vissza kellett volna fizetni – közölte Resán Dalma, megjegyezve, a beszámoló ilyen tartalmú elkészítésére az elsőrendű vádlott adott utasítást.

A második tényállás alapján 2016-ban a Magyar Államkincstár felfüggesztette Szakoly állami normatív finanszírozását, így az önkormányzat nem tudta kifizetni dolgozóinak bérét. Emiatt az elsőrendű vádlott polgármesterként azt javasolta a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzati dolgozók bérét a közfoglalkoztatás kiadásainak fedezetére szolgáló, kormányhivatali forrásból származó pénzből fizessék ki.

A 2016. május 5-én megtartott testületi ülésen a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottak képviselőként a határozatot annak ellenére megszavazta, hogy tisztában volt annak szabálytalanságával. A testület egy későbbi ülésén is a korábbival megegyező tartalmú döntést hozott. A határozatok alapján a volt polgármester intézkedett, hogy az elkülönített alszámlán kezelt támogatási összegből 20 millió forintot az önkormányzat saját dolgozói bérének kifizetésére fordítsanak – írta a szóvivő.

A harmadik tényállás szerint a helyi sportegyesület elnökeként is tevékenykedő volt polgármester a sportegyesületnek járó, a sportpálya felújítására és utánpótlás-nevelésre kapott több mint 31 millió forint tao-támogatást az önkormányzatnak utaltatta át, így azt céljától eltérően használta fel, amivel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozott – tudatta Resán Dalma.

Az ítélet a harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak esetében jogerőre emelkedett, az első- és másodrendű vádlottak nyilatkozataikat az ítélet kézhezvételét követően tehetik meg, védőik három nap gondolkodási időt tartottak fenn. Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×