Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: police.hu

Emberölés gyanúsítottját fogták el

Emellett egy top 50-es körözött nő is rendőrkézre került.

Nemzetközi együttműködéssel fogtak el a rendőrök egy Magyarországon emberöléssel gyanúsított izraeli állampolgárt Izraelben és egy magyar körözési listán szereplő, rablásért elítélt nőt Ausztriában - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság emberölés miatt indított nyomozást, mert 2018 októberében egy ismeretlen tettes felgyújtott egy kaposvári lakást, ennek következtében ketten meghaltak. A nyomozók a bűncselekmény elkövetésével egy 32 éves izraeli állampolgárt gyanúsítottak, aki a bűncselekmény után Izraelbe ment.

A KR NNI életvédelmi és célkörözési főosztálya felvette a kapcsolatot az izraeli rendőrséggel, ennek eredményeként 2021. február 17-én elfogták a gyanúsítottat. Kiadatása jelen folyamatban van - írták.

Szintén a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság kereste a rendőrség TOP 50-es körözési listáján szereplő nőt, akit a Kaposvári Törvényszék rablás miatt jogerősen hat év fegyházbüntetésre ítélt. A nő 2017 tavaszán, az elsőfokú ítélet kihirdetése után elrejtőzött. Felkutatása eredménytelen volt, ezért a rendőrség felvette a kapcsolatot az osztrák hatóságokkal.

Az együttműködés során megállapították, hogy a nő egy felső-ausztriai kisvárosban tartózkodik. A nőt az osztrák egységek 2021. április 9-én elfogták, kiadatásáról később döntenek - olvasható a közleményben

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×