A törvényszék sajtóosztálya az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: a vádirat szerint a másodrendű vádlott rokona 2010-ben 500 millió forintos kölcsönszerződést kötött egy takarékszövetkezettel. Biztosítékként jelzálogjogot jegyeztek be négy ingatlanra 700 millió forint erejéig, valamint - más ingóságok mellett - fedezetként egy 200 millió forint értékű borkészletet is megjelöltek. A kölcsönt a futamidő alatt csak részben törlesztették.

A hitelező 2012-ben 13 kölcsönkövetelését engedményezési szerződéssel átruházta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetre. Így került át - 38 millió forint ellenében - a másodrendű vádlott rokonának a hitele is, amelynek értékét akkor már csaknem 600 millió forintban jelölték meg.

A másodrendű vádlott 2013 nyarán az elsőrendű vádlottól segítséget kért a követelés árun aluli megszerzéséhez, aki ennek érdekében többször is tárgyalt a harmadrendű vádlottal, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével. Utóbbi végig tisztában volt azzal, hogy tárgyalópartnere a másodrendű vádlott érdekében jár el. A megállapodás értelmében a tartozást és kamatait végül 335 ezer euróért, akkori árfolyamon nagyjából 100 millió forintért vette meg egy kft., amelynek az elsőrendű vádlott közeli ismerőse volt az ügyvezetője. A másodrendű vádlott vállalta az ügylethez szükséges pénz kifizetését.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2015 áprilisában kiadott közleménye szerint a vételáron túl az elsőrendű vádlott 135 ezer euró kenőpénzt ígért az orgoványi takarékszövetkezet vezetőjének, és ezt 2013 őszén közvetve, de át is adta neki. A jogtalan előnyért cserében ő a fedezetül szolgáló, zálogjoggal biztosított ingó- és ingatlanvagyonból a takarékszövetkezet követelését "nem kísérelte meg érvényesíteni, hanem a megállapodásnak megfelelően a követelést mélyen értéken alul értékesítette" - írták.

A Kecskeméti Járásbíróság tavaly június 12-én bizonyítottság hiányában első fokon felmentette a vádlottakat. A Kecskeméti Törvényszék csütörtökön ezt az ítéletet helyezte hatályon kívül, ezt azzal indokolva, hogy a járásbíróság "a titkos adatszerzés eredményét téves indokok alapján nem vette figyelembe, ami az ítéletét megalapozatlanná tette".

A másodfokú határozat ellen az ügyész, a vádlottak és a védők is fellebbeztek.