A volt gazdasági igazgatóját, az elsőrendű vádlottat vesztegetés elfogadása, folytatólagosan elkövetett csalás, költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt ítélték el - közölte a törvényszék szóvivője.

Havasiné Kulcsár Petra elmondta, hogy az ügy további 26 vádlottja közül még három vádlottat szabadságvesztésre, 11 vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, hét vádlottat megrovásban részesített, öt vádlottat pedig felmentett a bíróság.

Az egyetem gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2010 tavaszán indított nyomozást, mert a gyanú szerint bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak.

A vádlottak között voltak az egyetem egykori alkalmazottai és a velük kapcsolatban álló vállalkozások képviselői.

Tizenhárom embert vádoltak csalással,

mert az egyetem megbízási szerződést kötött egy ügyvédi irodával közbeszerzési tanácsadásra. Az ügyvédi iroda a munka egy részét alvállalkozónak, a másodrendű vádlottnak adta ki, aki további alvállalkozói szerződéseket kötött az egyetem egyes munkatársaival, hogy őket jogtalanul juttassa pénzhez, és az így kifizetett vállalkozói díjakat beépítse abba a számlába, amelyet az ügyvédi irodának állított ki.

Az ügyvédi iroda továbbszámlázta azt az egyetemnek, s ezzel a vádirat szerint csaknem 33 millió forint kárt okoztak. A bíróság álláspontja szerint nem bizonyosodott be az eljárás során, hogy olyan munka lett volna leszámlázva, amelyet nem végeztek el, ahogy arra sem volt bizonyíték, hogy a ráfordított időt a valóságosnál nagyobb mértékben számolták volna el.

Összesen tizennégy embert vádolt az ügyészség vesztegetéssel.

A vádpont szerint az egyetem által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az egyetem alkalmazottai beszállító vállalkozásokat jogtalanul juttattak olyan többletinformációkhoz, egyebek mellett a beszerzés tárgyával, értékével, idejével kapcsolatban, amelyekkel a szállítók a konkurens vállalkozásokhoz képest előnyre tettek szert, mert olcsóbb árajánlatot adtak. Ezért cserébe a teljesített beszerzések arányában pénzt fizettek az egyetem dolgozóinak, akik több millió forintot vettek így át.

További három embert érintett az a vádpont, amely szerint pécsi vállalkozások kötöttek tanácsadói szerződéseket az egyetemmel, azonban a feleknek egyáltalán nem volt teljesítési szándéka, amellyel közel 70 millió forint kárt okoztak az egyetemnek, de nem nyert bizonyítást az eljárás során, hogy az így szerzett pénzt befektették volna, vagyis pénzmosást követtek volna el.

A vádlottak esetenként megvalósítottak magán-, illetve közokirat-hamisítást, költségvetési csalást, valamint befolyással üzérkedést is.

A döntés elleni fellebbezés bejelentésére az ügyész, a vádlottak és védőik többsége három nap gondolkodási időt kért.

A tárgyalás 2012-ben kezdődött a Pécsi Törvényszéken, amelynek bírái akkor elfogultságukról nyilatkoztak, ezért a Pécsi Törvényszéknek nem maradt olyan tanácsa, amely az egyetem oktatóival fennálló munkakapcsolat miatt tárgyilagosan tudott volna eljárni. Ezután került az ügy a Győri Törvényszékre, ahol 2016-ban határozatban szüntették meg a pert, mert az ügyészség nem tett eleget egy felhívásnak. A Győri Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte a határozatot, így a tárgyalás újraindult.