Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
331.47
bux:
145756.52
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Kun-Mediátor-ügy: kezdődik a büntetőper

Egy hét múlva, november 6-án kezdődik meg a Szolnoki Törvényszéken a Kun-Mediátor-ügyként ismertté vált büntetőper, amelyben több mint kétszáz tanút hallgatnak meg és csaknem hatszáz nyomozati vallomást fognak felolvasni - közölte Papp Edit, a törvényszék sajtószóvivője hétfőn sajtótájékoztatón.

Az üzletszerűen elkövetett csalássorozattal, jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel, sikkasztással és más bűncselekményekkel megvádolt karcagi D. Sándorné büntetőperében havi 4-5 tárgyalási napot terveznek, az elsőfokú ítélet 2018 őszén várható - tette hozzá.

A vád szerint a Bróker Marcsinak is hívott nő a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőjeként, az ügyfeleket tévedésbe ejtve a cég 15 éves működése alatt 767 embernek összesen 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter kérdéseket szegezett a Fidesznek – napirend előtt

Magyar Péter kérdéseket szegezett a Fidesznek – napirend előtt

Ez most a nehéz szembenézés ideje a Fidesz és a KDNP számára, de ezt sokkal méltóságteljesebben kellene tenni, mint ahogyan csinálják – mondta Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt az úgynevezett Seszták-ügy kapcsán. A miniszterelnök a nővédelmi csomag elfogadását is kérite a frakcióktól.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Egy 2021 áprilisában készült minisztériumi stratégia és a Boston Consulting Group (BCG) ugyanebben az időszakban összeállított tanácsadói anyaga részletesen bemutatja, milyen jövőt képzeltek el a magánegészségügy számára az Orbán-kormány idején. A korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) neve alatt megjelent nem a magánellátás felszámolását, hanem annak szabályozott bővítését, a magánbiztosítások elterjesztését, az állami intézmények fizetős szolgáltatásainak kialakítását és a szektor szigorúbb ellenőrzését javasolta. A tervek között szerepelt a magánorvosok bevételeinek adatvezérelt ellenőrzése, az állami kórházak szabad kapacitásainak bérbeadása, valamint az egyetemi klinikák kapacitásainak akár 15–30 százalékos elkülönítése fizetős szolgáltatásokra. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a minisztérium és a tanácsadó cég a magánegészségügy fejlődését jelentős részben az állami ellátórendszer hiányosságaival magyarázta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×