A másodrendű vádlott elismerte, hogy korábban sofőrként és előfutóként részt vett embercsempészésekben, valamint szállítók toborzásában, de az emberölés vádját visszautasította. A 71 ember halálával járó esetben csak telefonon, tolmácsként állt kapcsolatban a harmad- és negyedrendű vádlottal, az elsőrendű vádlott utasításait fordította le nekik. A kamiont Kecskemét határáig kísérte, aztán visszament a szállására - közölte.

Azt állította, a harmadrendű vádlott azt mondta neki, a kamionban lévő emberek leszedték az ajtók közötti gumitömítést, és ennek alapján ő biztos volt abban, hogy kapnak bent levegőt.

A harmadrendű vádlott az előfutó telefonhívásáról, hogy az emberek dörömbölnek a raktérben, rögtön értesítette az elsőrendű vádlottat. Ő azonban azt állította, azért teszik, mert éppen rést vágnak a raktér falára, amit tőlük tud, mivel tartja velük a kapcsolatot. És arra utasította a negyedrendű vádlottat, hogy vezessen tovább - idézte fel a másodrendű vádlott.

Beszélt arról is, hogy a következő jelzésre már mind a harmad-, mind a negyedrendű vádlottnak azt mondta, keressenek egy helyet, ahol megállhatnak, nyissák ki az ajtókat és adjanak az embereknek vizet. Erre azonban azt a választ kapta, hogy nem találtak alkalmas helyet.

Jelezte az elsőrendű vádlottnak, hogy nemcsak a vízhiány okozhat gondot, hanem a levegőtlenség is, de az afgán férfi megtiltotta, hogy a kamion megálljon - folytatta. Beszélt arról is, hogy ha a korábbi fuvaroknál dörömböltek az emberek, a sofőrök megálltak és megoldották a helyzetet.

A tanács elnökének kérdéseire válaszolva elmondta: az elsőrendű vádlottnak is volt főnöke, ő is mások utasításait követte.

Az elsőrendű vádlottról megjegyezte: ő döntött arról, hogy adott esetben mekkora és milyen járművet használjanak. Az autókat az ötödrendű vádlott vásárolta meg, rendszerint a sofőrök nevére.

Elmondta azt is, hogy az ötödrendű vádlott - állításával ellentétben - a kezdetektől tudta, mivel foglalkozik a szervezet. Ő felelt azért, hogy megfelelő műszaki állapotú járműveket használjanak, és neki kellett gondoskodnia rések vágásáról is az autókon, hogy legyen elegendő levegő a raktérben.

A másodrendű azt is kijelentette, hogy kezdetben alkalmanként 10-15 embert vittek, és nekik elég is volt a járművekben lévő levegő.

A főnökök kapzsisága miatt azonban később 50, 80 vagy akár 100 ember szállítását is meg kellett oldani

egy-egy járművel.

Beszélt arról is, hogy úgy hallotta, a menekültektől Ausztriáig 1000 eurót, Németországig 1700 eurót kértek a szervezet vezetői.

A büntetőperben korábban csak a hatodrendű vádlott tett vallomást. A másodrendű vádlott szerdán jelezte, hogy - korábbi nyilatkozatával ellentétben - mégis vallomást tenne, és kérdésekre is válaszol, miután valamennyi vádlott-társát meghallgatta.

A bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között 31 alkalommal 1200 embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába személyszállításra alkalmatlan, zárt, levegőtlen furgonokba zsúfolva. 2015 júniusától napi rendszerességgel csempésztek embereket Németországba és Ausztriába.

2015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről a határra tartó hűtőkocsiban 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek az indulástól számított három órán belül, még magyar területen, gyötrelmes körülmények között megfulladt.

A 71 ember halálát okozó "parndorfi ügy" a 26 vádpont egyike. Ennek elkövetésével az ügyészség az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottat vádolja.

A kiemelt jelentőségű bűnügy tizenegy vádlottját bűnszervezetben, a csempészett személyek sanyargatásával, részben üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntettével vádolják. Négy vádlottnak ezen kívül különös kegyetlenséggel, több, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt is felelnie kell.

Az ügyészség négy vádlottra életfogytig tartó, a többi embercsempészre határozott idejű fegyházbüntetést kért.

A tárgyalás augusztus 22-én folytatódik.