Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott ittas állapotban üvöltözött a villamosmegállóban, meg akarta ütni a járműről leszálló sértettet, de a szolgálaton kívüli rendőr ellökte. A vádlott kést rántott, újra a sértettre támadt és nagy erővel öt centiméter mély sebet ejtett a nyakán, átvágva a verőeret.

A sértett menekülni próbált, de a vádlott utána futott és a késsel hadonászva megöléssel fenyegette. A szolgálaton kívüli rendőr életét a mentők gyors segítségének köszönhette, de maradandó arcsérülést szenvedett.

A vádlott tagadta garázda viselkedését, valamint azt, hogy szándékosan provokálta, illetve megszúrta a sértettet. Azzal védekezett, hogy a sértett fogott rá kést, és dulakodás közben saját magát vágta meg.

A férfi védekezését cáfolták a szemtanúk és a megállóba telepített kamera felvételei is. Az orvosszakértő és a nyomszakértő véleménye is azt támasztotta alá, hogy a vádlott szándékosan szúrt.

A bíróság szerint csak a véletlennek köszönhető, hogy a sértett életben maradt, és csupán emberölés kísérlete valósult meg.

A vádlott többszörös visszaesőként, büntetőeljárás hatálya alatt követte el cselekményét, ezért ki kellett zárni a feltételes szabadság kedvezményéből.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

A bíróság fenntartotta a férfi előzetes letartóztatását, a vádlott és védője fellebbezett a kényszerintézkedésről szóló döntés ellen is.