Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Kulcsár-ügy - Újabb öt vádlott védője kért felmentést

Újabb öt vádlott védője kért felmentést a sok milliárd forintos sikkasztás vádjával folyó Kulcsár-ügyben a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.

Eddig a tizennyolc vádlottból hétnek a védőbeszéde hangzott el, és minden ügyvéd felmentést kért.

Az előző tárgyalási napon Kulcsár Attila, az elsőrendű vádlott ügyvédje például azzal érvelt a felmentés mellett: nem állítja ugyan, hogy védence ártatlan, ám a jelenlegi, álláspontja szerint elhibázott vádirat alapján nem lehet elítélni. (Kulcsár bizonyos vonatkozásokban korábban még maga is elismerte bűnösségét.) Felmentést kért Rejtő E. Tibornak, a K and H Bank volt elnök-vezérigazgatójának ügyvédje is a napokban előadott perbeszédében.

A brókerbotrány 2003-ban pattant ki. A bűnüldöző hatóságok szerint Kulcsár Attila - 1998-2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozója, majd középvezetője - rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, magánszemélyek és egyes állami vállalatok pénzét, összességében sokmilliárdos kárt okozva.

Az ügyészség szerint a teljes elkövetési érték, a jogosulatlanul forgatott pénzmennyiség összege több mint 23 milliárd forint, a kár pedig több mint 8 milliárd. Az ügyészség 2005-ben emelt vádat mintegy kéttucatnyi ember ellen. A 2008-ban megszületett elsőfokú, nem jogerős ítélet többéves szabadságvesztéssel és százmilliós nagyságrendű vagyonelkobzással sújtott több vádlottat. Kulcsár Attila 8 évet és 230 milliós vagyonelkobzást kapott.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban 2010-ben hatályon kívül helyezte a döntést és új elsőfokú eljárást rendelt el.

Csütörtökön öt újabb vádlottnak - köztük Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. volt vezérigazgatójának - az ügyvédje kért felmentést.

A autópálya-kezelő 2002 novemberében szerződött a K and H Bank brókercégével szabad pénzeszközeinek hasznosítása érdekében, 2003-ban azonban a vezérigazgató, a későbbi vádlott maga tett feljelentést. Jován László, Bitvai Miklós védője perbeszédében többek között azt hangsúlyozta: ügyfele a különféle szakmai vizsgálatok, köztük az Állami Számvevőszék akkori eljárása és a Gazdasági Minisztérium közleménye szerint sem követett el pénzügyi visszaélést.

Az ügyvéd azt mondta, hogy a vádak közül a cége sérelmére elkövetett sikkasztás a vezérigazgató esetében fogalmilag kizárt, ráadásul furcsa módon az állítólagos sértett gazdagodott a vádbeli cselekmények eredményeként. A vesztegetés pedig elévült és bizonyíték sincs rá. Már csak azért sem, mert erre a bűncselekményre nem is folyt bizonyítás, a tizenkét éve tartó eljárás során először az ügyész néhány napja előadott perbeszédében, a vádkiterjesztés részeként bukkant fel - emelte ki.

Az ügyészség a megismételt eljárásban sem tette egyértelművé a vádat, holott ezt már a tábla 2010-es, az eljárás megismétlésére utasító végzésében is szóvá tette - mondta a védő.

Jován László bírálta a nyomozó ügyészek eljárását: "kriminalisztikai kataklizmának" minősítette Kulcsár Attila ügyészek előtt tett vallomását, amelynek videofelvétele az eljárás kezdeti szakaszában nagy nyilvánosságot kapott. Továbbá úgy vélte, esetenként Kulcsár Attila szava dönthette el, hogy kiből lesz tanú és kiből gyanúsított.

A több mint egy éve húzódó eljárással kapcsolatban a védő megjegyezte, hogy első fokon, nem jogerősen többéves börtönbüntetésre ítélt ügyfele másodfokon, 2010-ben azt kérte a táblától: bár ártatlan, mégis hagyják helyben az elsőfokú ítéletét, mert nem akar még évek múlva, nyugdíjasként is tárgyalásokra járni. Bitvai Miklós akkor az utolsó szó jogán többek között arra hívta fel figyelmet, hogy az ÁAK vezérigazgatójaként 2003 nyarán visszakérte a cég pénzét Kulcsár Attilától és feljelentést tett, amivel hozzájárulhatott a piramisjáték bedőléséhez, lelepleződéséhez. Ezért könnyen elképzelhető, hogy Kulcsár Attila személyes okból tett rá terhelő vallomást.

A Kulcsár-ügy büntetőpere védőbeszédekkel folytatódik, elsőfokú ítélet novemberben várható a Fővárosi Törvényszéken.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×