"A jogállamiság, jogaim biztosítása az állam elsőrendű kötelezettsége" - szögezte le a negyedrendű vádlott, aki első fokon tényleges életfogytiglant kapott élet elleni cselekmények miatt. Tekintettel arra is, hogy évtizedekkel ezelőtt egy másik ügyben egyszer már életfogytiglanra ítélték különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt.

A vádlott - alkotmánybírósági határozatokra, a strasbourgi bíróság működésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményére, a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányára, valamint a büntetőeljárási törvényre is tételesen hivatkozva - órákon át sorolta, hogy az egy évtizede tartó eljárásban szerinte hol, mikor, hogyan sértették meg alapvető jogait.

Kijelentette: a nyomozóhatóság, az ügyészség és a bíróság is sorozatosan törvényt sértett, például azzal, ahogy egyes szemtanúkkal a felismertetéseket végezte, hogy bizonyítékokat tartott vissza, illetve nem tette lehetővé időben az ügy iratainak teljes körű megismerését. Az elsőfokú bírót pedig szerinte elfogultság és kicsinyes bosszúállás jellemezte.

Mindezzel a vádlott szerint sérült a tisztességes eljárás alapelve és a védekezéshez való jog. A büntetőper a móri ügyhöz hasonló melléfogás lesz - jelentette ki. (A móri ügyben korábban két elkövetőt tévesen ítéltek el, egyikük már több mint egy éve töltötte jogerősen kiszabott tényleges életfogytiglani fegyházbüntetését, amikor kiderült, hogy nem ők követték el a nyolc halálos áldozatot követelő bankrablást.)

A csütörtöki tárgyaláson az elsőrendű vádlott is hosszan beszélt arról, hogy szerinte milyen törvénysértéseket követtek el az ügyben eljáró hatóságok.

A tescós rablás ügyében az elsőfokú büntetőpernek korábban több bíró is nekifogott, ám sorban visszaadták az ügyet. Ebben a büntetőperben megesett az is, hogy a vádlott perelte be a bírót, de az is, hogy kenyérszeletekkel dobálta meg. Miután már az egész Pest Megyei Bíróság elfogultságot jelentett be, átkerült a büntetőper a Fővárosi Törvényszékre, ahol sikerült letárgyalni az ügyet.

Az elsőfokú ítéletet tavaly februári kihirdetése közben ki kellett vezetni vádlottakat, mert egyikük közbekiabált, egy másik pedig egyszerűen nem akarta végighallgatni a szóbeli indoklást.

Az első fokon megállapított tényállás szerint a hét vádlott közül többen is a börtönben ismerkedtek meg egymással.

A bűncselekmény-sorozat legismertebb epizódja 2005-ben a budaörsi Tesco parkolójában zajlott, ahol egy pénzszállítót raboltak ki. A rendőrök tüzet zúdítottak az elkövetőkre, megpróbálták őket feltartóztatni, ám az egyik, idegenlégiós kiképzésen is átesett férfi kézigránátot dobott el, hogy fedezze menekülésüket.

A vádlottak terhére róják azt is, hogy Horvátországból géppuskát próbáltak szerezni. Több vádlottat egy pénzváltással foglalkozó kalocsai férfi és a felesége 2004-ben történt megölése miatt is bűnösnek mondtak ki első fokon. A banda tagjai ezen kívül - változó összetételben - még tucatnyi bűncselekményt követtek el: pénzváltókat, ékszerboltot raboltak ki, zsákmányuk nem egyszer tízmillió forintos nagyságrendű volt. Több pénzszállító elleni támadásnál is rálőttek a járműre, volt ahol a felgyújtásával fenyegetőztek, két támadásnál combon lőtték az ellenálló biztonsági őrt, és ezzel életveszélyes, maradandó fogyatékosságot eredményező sérüléseket okoztak.

Az eljárás során a vádlottak többnyire tagadták bűnösségüket, ám bizonyos cselekményeknél kölcsönösen egymást vádolták.

A vádhatóság első fokon öt - három esetben tényleges - életfogytiglant kért. Végül hármat ítéltek nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés, továbbá rablás és más súlyos bűncselekmények miatt életfogytiglanra, közülük az egyiket ténylegesre. Két másik vádlott 12-12 évet kapott.

Az ügyész az elsőfokú döntés ellen súlyosításért, a vádlottak és védőik pedig felmentésért fellebbeztek.

A Fővárosi Ítélőtábla várhatóan még a nyári ítélkezési szünet előtt kihirdeti a másodfokú döntést.