Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Litvinyenko-gyilkosság - Megkezdődött a brit bírói vizsgálat

Elkezdődött kedden Londonban az a hosszú ideje feszült figyelemmel várt igazságügyi vizsgálat, amely Alekszandr Litvinyenko egykori orosz állambiztonsági tiszt nyolc évvel ezelőtti londoni meggyilkolásának körülményeit hivatott feltárni.

A vizsgálatot vezető felsőbírósági bíró, Sir Robert Owen megnyitó beszédében bejelentette: felajánlotta az ügy két fő gyanúsítottjának, Alekszandr Lugovojnak és Dmitrij Kovtunnak - Litvinyenko egykori ügynöktársainak -, hogy videókapcsolaton keresztül tegyenek tanúvallomást.

Sir Robert hozzátette: a vizsgálat előkészítésének idején betekintést nyert a brit kormány által a Litvinyenko-üggyel kapcsolatban összegyűjtött titkosszolgálati anyagokba, amelyek megteremtik az alapját annak a kiinduló feltételezésnek, hogy az orosz kormányt felelősség terheli Litvinyenko haláláért.

A vizsgálat jogi főtanácsadója, Robin Tam a vizsgálati anyag többórás ismertetése során kiemelte, hogy a brit hatóságok adatai szerint Litvinyenko igyekezett leleplezni az orosz állambiztonsági szolgálatot (FSZB) "elöntő" korrupciót. "Vannak olyan találgatások", amelyek szerint e törekvése hozzájárulhatott halálához - fogalmazott a jogtanácsos.

Tam szerint a vizsgálóbizottság elé megfontolásra beterjesztendő dokumentumok között van olyan is, amely bizonyítja, hogy az az FSZB-egység, amelyben Litvinyenko is szolgált, 1997-ben utasítást kapott Borisz Berezovszkij megölésére.

Berezovszkij orosz nagybefektető volt, aki szembekerült Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és Litvinyenkóval csaknem egy időben, 2000-ben szintén Londonba emigrált. Nagy-Britanniától menedékjogot kapott; távollétében rendkívül nagy értékre elkövetett sikkasztás és csalás címén 20 év börtönre ítélték hazájában. Litvinyenkóval minden eddigi vizsgálati adat szerint szoros kapcsolatban állt, és egy ideig ő pénzelte a volt FSZB-ügynököt londoni letelepedésük után.

Berezovszkijt két éve holtan találták az angliai Ascot közelében lévő birtokán. A Scotland Yard vizsgálatai szerint önkezével vetett véget életének.

Robin Tam keddi ismertetése szerint Litvinyenko annak idején figyelmeztette Berezovszkijt, és megpróbálta az FSZB felső vezetésével is felvenni a kapcsolatot az ügyben. Litvinyenkót 1998 júliusában fogadta is az FSZB éppen akkor kinevezett új vezetője, "bizonyos Vlagyimir Putyin" - mondta a londoni vizsgálat jogtanácsosa.

Tam szerint a beterjesztendő bizonyítékok között szerepel, hogy Litvinyenko nem volt megelégedve a Putyintól és más FSZB-vezetőktől kapott válaszokkal, és 1998 novemberében példátlan módon a nyilvánosság elé tárta a biztonsági szolgálat ügyeit.

A brit vizsgálat jogtanácsosa szerint felmerül a kérdés, hogy lehet-e kapcsolat e lépés és Litvinyenko nyolc évvel későbbi londoni meggyilkolása között.

Alekszandr Litvinyenkót, aki alezredesi rangot viselt az FSZB-ben, 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg.

A mérgező anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában, ahol Lugovojjal és Kovtunnal találkozott.

Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt a hazájában később parlamenti képviselővé választott Andrej Lugovoj ellen, és kérte kiadatását, ám ezt Moszkva megtagadta.

Címlapról ajánljuk
Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Augusztus 29-én népszavazást tartanak Izlandon arról, hogy az ország folytassa-e az évekkel ezelőtt félbeszakított uniós csatlakozási tárgyalásokat. A kérdés azután került újra napirendre, hogy az Egyesült Államok többször is jelezte, igényt tartana a szomszédos Grönlandra. Izland mellett Norvégiában is ismét felmerült az Európai Unióhoz való közeledés ügye. A változó geopolitikai helyzetről Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója beszélt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×