A nyolc halálos áldozattal járó 2002-es móri bankrablás elkövetésének vádjával először elítélt, majd jogerősen felmentett Kaiser Ede - aki más bűncselekmények miatt jelenleg is szabadságvesztését tölti - közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéseként 25 millió forintot követelt a Nemzeti Nyomozó Irodától, a Legfőbb Ügyészségtől, a Fővárosi Törvényszéktől és a Fővárosi Ítélőtáblától.

Másfél órás indoklásában Cseh Attila bíró elmondta, a kártérítési igény akkor lett volna alapos, ha a büntetőeljárásban az alperesek olyan kirívóan súlyos jogszabály-értelmezési vagy -alkalmazási hibát követtek volna el, amelynek következményeként ítélték volna el Kaiser Edét a móri bankrablás miatt.

Az külön bizonyítás nélkül is egyértelmű, hogy a büntetőeljárás önmagában hátrányt okozott Kaiser Edének - mondta a bíró.

A felperes Kaiser Ede keresetében nyolc-nyolc pontban sorolta föl azokat a hibákat, amelyeket a rendőrség, illetve az ügyészség, 23 pontban pedig azokat, amelyeket a bíróságok követtek el az eljárásban. A törvényszék ezeket egyenként megvizsgálta.

Cseh Attila kijelentette, visszamenőleg nem lehet következtetéseket levonni azokból az adatokból, amelyek a móri ügy perújítási eljárásában, illetve a Kaiser Edének alibit igazoló tanúk ellen hamis tanúzás miatt indult és végül felmentéssel zárult perben kiderültek. A rendőrségnek, az ügyészségnek, illetve a bíróságoknak azon információk alapján kellett dönteniük, amelyek akkor és ott rendelkezésre álltak.

Mulasztásnak tekinthető, hogy a rendőrség a bankrablás felfedezése után másfél órával rendelte el csupán az útzárat. Nagy Lászlót, a valódi elkövetők egyikét megállította és gyorshajtás miatt meg is bírságolta egy rendőr röviddel a bűncselekmény után. Ez azonban önmagában nem indokolta, hogy a büntetlen előéletű férfi a nyomozóhatóságok látókörébe kerüljön.

A híváslisták ellenőrzésekor az is kiderült, hogy a móri bankrablás ideje alatt Kaiser Ede egyik ismerőse felhívta azt a készüléket, amelyet a vádlott használt, erről a beszélgetésről azonban nem kérdezték ki - tudatta a bíró. Hozzátette, teljes bizonyossággal azonban nem állítható, hogy önmagában emiatt történt a felperes későbbi téves elítélése.

Cseh Attila hangsúlyozta, a rendkívüli tárgyi súlyú bűncselekmény nyomozásakor a rendőrségnek törekednie kellett arra, hogy tisztázzon minden ellentmondást. Ezzel magyarázható, hogy a Kaiser Edének alibit igazoló család tagjait, illetve egy másik nőt többször és esetenként hosszabb ideig is kihallgattak.

A bírósági eljárással kapcsolatban Cseh Attila elmondta, történtek ugyan eljárási szabályszegések, a perújítási eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla is megállapította, hogy az alapügyben eljáró bíróság a pontos történésekre vonatkozó közvetlen információkat ténybeli következtetésekkel pótolta, a perújításkor azonban lényegesen több és objektív bizonyíték állt a bíróság rendelkezésére.

A Szegedi Törvényszék döntése ellen az érdekeltek az ítélet kézhezvételét követően fellebbezést jelenthetnek be.

2002. május 9-én nyolc halálos áldozattal járó bankrablás történt az Erste Bank móri fiókjában. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében még Kaiser Edét mondta ki bűnösnek. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése jogerőre emelkedett.

Kaiser Ede két és fél éve töltötte a kiszabott büntetést, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem Weiszdorn Róbert és az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László. A bíróság 2009-ben mondta ki, hogy nem Kaiser Ede a móri gyilkos.

A 2010 szeptemberében, a Szegedi Törvényszéken indult kártérítési perben a bíróság egyszer már elutasította Kaiser Ede keresetét, a döntést a Szegedi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte, ezért kellett megismételni az elsőfokú eljárást.