A pénzbüntetés mérséklését a vádbeli cselekmény politikai háttere miatti felfokozott helyzettel, illetve az azóta eltelt csaknem fél évtizeddel indokolta Csák Zsolt, az FB eljáró tanácsának elnöke.

Az ügy jobbára nem vitatott tényállása szerint 2006. szeptember 19-ére virradó éjszaka a Magyar Televízió (MTV) Szabadság téri székházának ostroma során tüntetők egy része a közelben álló szovjet emlékművet is megrongálta. Budaházy és három vádlott-társa lefeszegette az obeliszkről a vörös csillagot, amit később ismeretlenek a Dunába dobtak, a helyreállítás költsége sok százezer forint volt.

A bíró az ítélet szóbeli indoklásában hosszan foglalkozott azzal, hogy bár a "Dicsőség a szovjet felszabadító hősöknek" feliratú, a magyar Btk.-ban önkényuralmi jelképnek minősülő vörös csillaggal ékesített emlékmű sértheti a magyar nemzeti érzéseket és ma már az általános iskolai történelem tankönyvekből is ezzel ellentétes szemlélet olvasható ki, mégsem hagyható figyelmen kívül, hogy a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció közötti kölcsönös, viszonosságra épülő nemzetközi szabályok, egyezmények egyértelműen kötelezik Magyarországot az itteni szovjet hadisírok és kegyeleti emlékhelyek gondozására, mi több azok áthelyezése, megváltoztatása vagy akár felirataik módosítása is csupán a két ország közti kölcsönös megállapodás alapján lehetséges.

A bíróság szerint a vádbeli cselekmények ezzel összefüggésben - a védői érvelésekkel szemben - azért veszélyesek a társadalomra, mert ha a magyar állam eltűri azt, amit Budaházy és társai a szovjet emlékművel tettek, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az orosz fél sem tartja magára nézve kötelezőnek az egyezményt, és nem gondozza az ottani magyar hadisírokat, a második magyar hadsereg doni katasztrófája nyomán meghalt több tízezernyi magyar katona emlékhelyeit, illetve azokra nézve kedvezőtlen hatósági döntéseket hoz.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) első fokon Budaházyt és két társát rongálás miatt 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, negyedik társukat az MTV ostromában való részvétel miatt közérdekű üzem működésének megzavarásában is bűnösnek mondta ki és 1 év 8 hónap, három évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta. Az ügyészség súlyosításért, a védők felmentésért, enyhítésért fellebbeztek, így került az ügy másodfokon az FB-re.

Az FB a pénzbüntetéseket szerdán másodfokon, jogerősen 200 ezer forintra, a szabadságvesztést pedig 1 év, 2 évre felfüggesztettre enyhítette.

A szerdai tárgyaláson az ügyész emlékeztetett arra, hogy 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményről van szó, amely a politikai megfontolásoktól függetlenül veszélyes a társadalomra.

Budaházy védője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Jobbik országgyűlési képviselője ugyanakkor éppen azt hangsúlyozta, hogy nem hagyhatók figyelmen kívül a cselekmény körülményei, politikai háttere. Így különösen az, hogy a szabadságról elnevezett téren álló szovjet katonai emlékműről van szó, amely megfogalmazása szerint fél évszázados nemzeti megalázottságot, eltiportságot fejez ki. Továbbá az sem - tette hozzá -, hogy 2006 őszén forradalmi helyzet alakult ki, amikor az őszödi beszéddel nyilvánvalóvá vált: az MSZP-SZDSZ-kormány "csalással nyerte meg a választásokat", hazudott az ország adósságállományáról és teljesíthetetlen ígéretekkel kampányolt.

Az ügyvéd szerint hiányzik a vádbeli cselekmény társadalomra való veszélyessége, hiszen nem pusztán egy tárgy öncélú megrongálásáról, károkozásról van szó, hanem egy üzenetértékű, szimbolikus tettről.