Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
Furcsa titkos vágya van Németh Lajos meteorológusnak

Furcsa titkos vágya van Németh Lajos meteorológusnak

Arról is beszélt a már egy éve nyugdíjba vonult közismert időjós, hogy miért a sör miatt lett meteorológus.

Azt kell hogy mondjam, a sör miatt lettem meteorológus - kezdte a választ a pályaválasztását firtató kérdésre a Blikknek.

"Matek-fizika szakos tanárnak tanultam az egyetemen, és igen jó kis csapatunk volt. Minden héten összeültünk, és más fizette a cechet. Egyszer a srác, aki következett volna, azt mondta: most nem tud jönni, mert meteorológiai szakirányú képzésre megy.

Nem hittem neki, és nagyon sajnáltam az ingyensörömet, így gondoltam, kiszúrok vele, és elkísértem.

Öten voltunk a tanszéken, a tanszékvezető professzor nagyon kedvesen invitált, hogy „üljön le kolléga, teát vagy kávét kér?” A több száz fős előadásokhoz képest, amikre jártam, ez felüdülés volt, ráadásul érdekeseket is mesélt, így maradtam. Miután végeztem, 1975 szeptemberében kerültem az OMSZ-hez, és

azon nyomban elküldtek Siófokra felhőket tanulmányozni.

Épp csodálatos vénasszonyok nyara volt, felhő egy sem, ám a víz 22 fokos. Néztük a semmit, aztán elmentünk fürödni. Ideális kezdeti időszak volt" - mesélte Németh Lajos.

Élő adásba 1977-ben került, ekkor találták ki, hogy ne a bemondó olvassa fel az MTI-hírt a holnapi időjárásról, hanem az előrejelző meséljen róla.

"Január 17-én szerepeltem először a Déli Krónikában – azért tudom ilyen pontosan a dátumot, mert aznap született meg az első gyermekem, Móni. Az élő adás miatt is izgultam, a feleségem miatt is, a két izgalom pedig kioltotta egymást, és kiválóan elmondtam a másnapi időjárást" - emlékezett vissza a meteorológus.

Az is kiderült az interjúból, milyen szokatlan dolgok szerepelnek még Németh Lajos bakancslistáján - hideg helyzet és "meredek szituáció" is akad.

"Nagy vágyam, hogy egyszer megtapasztaljam, milyen az a mínusz 35 fokos hideg. Ennyi volt ugyanis a leghidegebb hőmérséklet Magyarországon, még a negyvenes években. Egyszer már majdnem sikerült elcsípnem: épp síeltünk Lappföldön, és egyik reggel, amikor kinéztem az ablakon, láttam, hogy –34-et mutat a hőmérő. Gyorsan felöltöztem, és kiszaladtam, hogy megörökítsem a mobilommal. Ám ahogy kiléptem, a készülék leállt, és csak akkor lehetett újra bekapcsolni, amikor felmelegedett. A másik nagy álmom, hogy

egyszer élőben tudósíthassak egy hurrikánról, úgy hogy közben a tengerparton állok egy védgát mögött, orkánkabátban és kalapban, majd elfúj a szél, és ordítani kell a mikrofonba.

És természetesen biztosítanak arról, hogy túlélem".

A legextrémebb helyzet, amiben dolgozott, messze volt egy tomboló hurrikántól: "Egyszer, már a modern technika korában nagy biztonsággal lehetett tudni, hogy a Balatonra a híradó idején le fog csapni a vihar. Így aztán odautaztunk, én mezítláb és kisgatyában bementem a vízbe, és úgy tudósítottam, hogy közben egy hullám beterített" - mesélte Németh Lajos.

Címlapról ajánljuk
Europion kutatás: a többség szerint helyes volt kikérni Magyar Péter mentelmi jogát is

Europion kutatás: a többség szerint helyes volt kikérni Magyar Péter mentelmi jogát is

A szokásos aránynál jóval többen nem tudnak véleményt mondani az ügyészség körüli vitáról. A magyarok relatív többsége egyetért azzal, hogy a Tisza frakciója elveti Szathmáry Zoltán legfőbb ügyésznek jelölését, de eközben támogatják a miniszterelnök mentelmi jogának kikérését. Ez derül ki az Europion friss közvélemény-kutatásából. A részletekről Bojár Ábel, a társaság kutatási igazgatója beszélt az InfoRádióban.

Kiderült, hogy mi a legnagyobb gond a buszsávokkal

Egy friss tanulmány szerint a főváros jelentősebb buszfolyosóinak célzott fejlesztése évente akár 20–30 millió euró társadalmi hasznot is hozhat. A kutatás szerint ehhez még költséges nagyberuházásokra sincs feltétlenül szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
„Az emberiség életével játszanak" – Egyre erősödik a folyamat, amitől az AI-kutatók a leginkább félnek

„Az emberiség életével játszanak" – Egyre erősödik a folyamat, amitől az AI-kutatók a leginkább félnek

A vezető mesterséges intelligencia-vállalatok – az Anthropic, az OpenAI és a Google DeepMind – egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy AI-rendszereik már jelentős szerepet játszanak a következő AI-generáció fejlesztésében. Az Anthropic szerint kódbázisuk több mint 80 százalékát már a Claude írja, és a kutatási munka egyre nagyobb hányadát végzik önállóan AI-ügynökök. A rekurzív önfejlesztésnek (recursive self-improvement) nevezett mechanizmus miatt az iparág több prominens szereplője – köztük az Anthropic vezérigazgatója és az OpenAI kutatási vezetője – a fejlesztések lassítását sürgeti, mivel szerintük az ellenőrzési és biztonsági képességek nem tartanak lépést a gyorsuló fejlődéssel. A kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a látványos számok mögött egyelőre inkább gyorsabb kódolás áll, mint valódi autonóm önfejlesztés, és a nyílt végű kutatási feladatokban az AI-ügynökök még jelentősen alulteljesítenek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×