A kőépítményt a Csing-dinasztia (i.e. 221-207) idején Szujcsung megye vízparti részére építhették, de már többnyire víz borítja, csupán apály idején bukkannak elő a hatalmas kődarabok.

A régészek a nagy kövek között felfedezni véltek egy 60 méter széles teret, amelyről azt gondolják, hogy vallási szertartások, egyéb fontos események helyszíne lehetett. Egy kikövezett utat is azonosítottak, amely feltevésük szerint a palotán vezetett keresztül.

A helyi sajtóbeszámolójában megszólaltatott halászok elmondták, a környéken, a tengerfenéken ősi pénzérméket, kerámiatárgyakat találtak.

A hadakozó fejedelemségeket egyenként meghódító, Kínát i.e. 221-ben egyesítő, halhatatlanságot kereső császár i.e. 210-ben bekövetkezett halála előtt többször is ellátogatott a Kelet-kínai-tenger partvidékére. A halál Kelet-Kínában érte, Sacsiu prefektúrában található palotájában, két hónap járásnyira az akkori fővárostól, Hszianjangtól.

Alkimistáinak és orvosainak higanytablettái végeztek vele, amelyek épp korlátlan ideig történő életben maradását szolgálták volna. Halálát - lázadástól tartva - titokban tartották, amíg a császári menet vissza nem tért a fővárosba.