Ho Cung-zsu, a Kínai Cseresznyevirág Szövetség elnöke nem sokkal az után, hogy Dél-Korea ismét magának követelte a cseresznyevirág eredetét, külön sajtótájékoztatón jelentette be: történelmi hivatkozások azt bizonyítják, hogy cseresznyevirágot először Kína területén találtak.

"Nem szeretnénk szócsatát vívni Japánnal, vagy Koreával, de szeretnénk leszögezni, hogy sok történelmi irodalmi hivatkozás bizonyítja, hogy a cseresznyevirág eredete Kína - hangoztatta a szakember.

Ho elmondta, hogy a faj a Himalája vidékéről került Japánba a Tang-dinasztia (618-907) idején. A helyzetet leegyszerűsítve úgy foglalta össze, hogy a cseresznyevirág Kínából ered, de kultusza igazán Japánban teljesedett ki. Hozzáfűzte, egyik ponton sem kapcsolódik az ügy Koreához.

A Japan Times című lapban Kinosita Takesi japán egyetemi professzor a dél-koreai kijelentésre reagálva - amely szerint a cseresznyevirág a déli Dzsedzsu tartományból ered - feltette a kérdést, miért van az, hogy minden évben, amikor a cseresznyevirágzás megindul, Dél-Korea hasonló kijelentésekkel áll elő.

Csang Cuo-suang, a Kínai Botanikusok Társaság képviselője a kantoni lapban megállapította, hogy a világon fellelhető körülbelül 150 fajta cseresznyevirágból Kínában több mint 50 honos.

A cseresznyevirágot, japánul szakurát, Japánban legendás vallási kultusz övezi, a japán identitás részének tekintik. A szigetországban össznemzeti hagyomány, hogy tavasszal, a virágzás időszakában családok, barátok, kollégák országszerte a rózsaszín és fehér virágok tengerében, a fák alatt találkoznak, piknikeznek és csodálják a természet adományát.

Tokió évtizedeken át ajándékozott értékes csemetéket baráti gesztusként különböző országoknak. Pekingben a Jüjüantan parkban több mint 2 ezer cseresznyefa található, közülük körülbelül 200 Tokió adománya az 1970-es évek elejéről, amikor a két szomszéd újra felvette a diplomáciai kapcsolatot egymással.