Infostart.hu
eur:
377.04
usd:
317.79
bux:
130274.07
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex

A ballonkabátra emlékezett a londoni divathét

Humphrey Bogart viselte a Casablancában, ez volt Colombo hadnagy (egyik) és német kollégája, Derrick főfelügyelő védjegye, a nők számára pedig az után lett ruhatáruk kötelező darabja, hogy a Audrey Hepburn ezt viselte az Álom luxuskivitelben című filmben - száz éve készül tömeggyártásban a ballonkabát, amelyről a kerek évforduló okán a kedden zárult londoni divathéten is megemlékeztek.

A trencskó tömeggyártása az első világháborúval vette kezdetét, hogy legyen, ami védi a brit katonákat a széltől és az esőtől. Thomas Burberry - a nevét viselő híres brit divatház alapítója - a 19. század elején vetette papírra az első ballonkabát vázlatait, miután 1870-ben kidolgozott, majd szabadalmaztatott egy vízhatlan anyagot, a gabardint.

Az új, vízálló, de valamelyest mégis légáteresztő anyagot kipróbálta sarkvidéki expedícióján Roald Amundsen, Ernest Schackleton és Robert Falcon Scott is, a Burberry pedig a 20. század elején időtálló divatcikké változtatta. A tömeggyártás a világháború kitörése után kezdődött, a brit hadseregnek ugyanis olyan kabátokra volt szüksége a katonáknak, amely szárazon és melegen tartja őket az árkokban. Innen, az árok, vagyis a trench szóból ered a kabát angol neve, a trench coat. A hadsereg már korábban is rendelt a tiszteknek ballonkabátot, amelyet a világégés előtt még Tielockennek hívtak.

A háború után a kabát a hétköznapi öltözködés része lett, a veteránok nem váltak meg tőle, ugyanúgy viselték, mint előtte. A férfiak mellett pedig a nők is megkedvelték a praktikus ruhadarabot.

A kabát az elmúlt száz évben alapjaiban nem sokat változott, a Burberry a mai napig kézzel varrja őket Észak-Angliában és londoni mendemondák szerint a fiatal szabászoknak egy évig kell tanulniuk a kabátkészítés technikáját. A Burberry-trencskó egyik ismertetőjele a kockás bélés, e nélkül elképzelhetetlen a jellegzetes viselet, amelyért több ezer eurót, fontot vagy dollárt fizetnek a vevők.

Címlapról ajánljuk

Könnyedén áttelel a szőlőkabóca – Nem áll le a szőlőpusztulás, egy borvidék a legrosszabbra készül

Zalában több mint 200 ezer tőke szőlőt jelöltek ki kivágásra az aranyszínű sárgaság terjedése miatt. A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a hideg tél sem állítja meg a fitoplazma terjedését.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Fokozódik a feszültség: újabb vasfüggöny ereszkedett Európára, csak most karbonból van

Fokozódik a feszültség: újabb vasfüggöny ereszkedett Európára, csak most karbonból van

Egy átmeneti időszakot követően 2026. január 1-jével életbe lépett az EU szén-dioxid kiigazítási rendszere, melynek értelmében meghatározott, nagy kibocsátással járó termékek importálása esetén karbonvámot kell fizetni. Ennek célja a karbonszivárgás, vagyis a gyártási tevékenység kevésbé szigorú szabályozási háttérrel rendelkező országba történő átszervezésének megelőzése. E termékek körébe tartoznak bizonyos trágyázószerek is, melyekre az EU-s agrárium továbbra is nagyban támaszkodik, így több tagállam és szakmai szereplő is felszólalt a mechanizmussal szemben, különös tekintettel arra, hogy nem biztosított az európai előállítás megfelelő üteme. Ennek hatására a Bizottság javaslatot terjesztett elő, melynek elfogadása lehetővé tenné a rendelkezések alkalmazásának átmeneti felfüggesztését bizonyos termékek – így a műtrágyák – vonatkozásában, amennyiben az uniós piacra gyakorolt súlyos negatív hatás merülne fel. E lépés ugyan kedvezhet a gazdáknak, de egyúttal alááshatja az éghajlati célokat, különösképp a karbonszivárgással szembeni fellépést, fokozva a piaci bizonytalanságot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×