Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Újabb részletek Schumacher balesetéről

Német sajtóértesülés szerint több mint tíz métert repült a decemberi síbalesetekor az azóta mesterséges kómában fekvő, hétszeres Forma-1-es világbajnok Michael Schumacher.

A Die Welt című lap kedden arról tájékoztatott: a francia ügyészség hétfőn megszüntette a nyomozást az ügyben, mivel semmi nem utalt az idegenkezűségre, ám a jelentés más, eddig nem közölt információkat is tartalmazott. Ezek szerint az ex-pilóta nem nyolc, hanem csak négy és fél méterrel tért le a kijelölt pályáról, és miután egy sziklának ütközött, 10,4 métert repült a levegőben, mielőtt fejjel egy másik sziklának csapódott.

Az ütközés következtében széttört a sisakja, ezt azonban nem befolyásolta a ráerősített kamera. Azt ugyanis a sisak közepére helyezték el - és mivel sértetlen maradt, ki is értékelték a felvételt -, míg a 45 éves Schumacher a feje jobb oldalával vágódott a kőtömbnek.

Schumachert december 29-én érte baleset Méribel közelében, súlyos fejsérüléseket szenvedett, s azóta a grenoble-i kórházban ápolják. A baleset után az állapota életveszélyes volt, kétszer operálták meg, a második beavatkozás során vérömlenyt távolítottak el az agyából. Január végén azt közölték, hogy fokozatosan megkezdték az ébresztését a mesterséges altatásból, azóta nem érkeztek róla újabb hivatalos hírek.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×